Vannak becenevek, amelyeket egy életen át viseli az, akit megpecsételtek vele. Vagy a családból származnak ezek a ragadványnevek, mint amilyen például az Öcsi vagy a Bébi, vagy a barátok ragasztották rá az áldozatra. Általában a kérdéses személy tulajdonságait, vagy nevének hangzóit felhasználva alkották a különösebbnél különösebb neveket. A nagy íróknak is volt beceneve. Tudják, kit hívtak Cinának? Weöres Sándort. Valószínűleg édesanyjától kapta ezt a nevet és élete végéig a rokonság így hívta. Karinthy Ferenc is a családjától kapta a Cini becenevet. Radnóti Miklós Fifinek nevezte feleségét, Gyarmati Fannit. Később tanítványai is Fifi néninek hívták. Fifi pedig Radnótit Miknek becézte.
Közeli ismerősei számára Ottlik Géza Cipi volt, Szabó Magda és barátnője egymást Kumacsnak szólította. Ez az írónő szóalkotása, mégpedig a kutya és a macska szavakból. Közismert, hogy Kosztolányi Dezsőt családja Desirének hívta.
De evezzünk a mába: Nagy József nemzetközi táncművészt Szkipének hívják Magyarkanizsán, Fekete J. József irodalomtörténész barátai számára Szikics, Maurits Ferenc festőt pedig, akik jól ismerik, csak Mórinak szólítják, Csernik Attila festőművészt Agának, Zsáki István festőművészt pedig egész Topolya Figarónak ismeri.
