Alapvetően előre aggódó típus vagyok, aki az idegeit nem kímélve képes előrevetíteni különböző élethelyzeteket anélkül, hogy annak semmilyen vagy nagyon csekély lehetősége lenne. Így voltam a házvásárlásnál is. Igyekeztünk nyugodt környéket választani távol a város zajától, mert ahogy idősödünk, egyre jobban szeretjük a békét és a csendet. Minden ingatlannál először a kerítést és az udvart néztem meg, majd az adott ház körüli szomszédokról faggattam az eladókat. Az elmondottakból megpróbáltam elképzelni, milyen életünk lehetne a választott környéken, és megnyugtató volt, mikor kiderült, hogy csak nyugdíjasok laknak azon a helyen. A szomszédságunkban még egy idősek otthona is van. Arra azonban nem számítottunk, hogy a két házzal távolabb élő nyugdíjas szomszéd előszeretettel használ pirotechnikai eszközöket. Jóval annak szezonja után és nem is akármilyeneket gyújt meg. Eleinte érdekes volt éjszakánként látni a csillagos égbolton a fényjátékot, de az már sokkal kevésbé volt szórakoztató, amikor előkerültek a hangos petárdák. Lehetünk elővigyázatosak, igyekezhetünk minden problémát elkerülni, a szomszédainkat egyáltalán nem vagy csak ritkán választhatjuk meg.
