Már kezdtük azt hinni, hogy két év bizonytalanság és rettegés után kilábalunk a koronavírus-járványból, és íme jönnek a hírek, hogy a környező európai országok ismét szigorításokról, lezárásokról és az életet elnehezítő körülményekről beszélnek. A nemzetközi sajtóban olyan címek olvashatók: „Jön a hatodik hullám? Egyre aggasztóbbak a jelek” vagy „A koronavírus ismét veszélybe sodorja a globális kereskedelmet”.
Az Egyesült Királyságban újabb oltásra szólítanak fel az illetékesek, a negyedik, extra emlékeztető vakcina felvételére jelentkezhetnek az idősebbek. Franciaországban minden korcsoportban megugrott a napi esetszám. Németországban újabb rekordot dönt a napi azonosított fertőzöttek száma. Vagy az osztrákok vonatkozásában „A jövő hét közepétől kezdve zárt térben ismét kötelező lesz a maszk viselése”. Magyarországon sem a járvány enyhüléséről cikkezik a sajtó, Szerbiában pedig továbbra is kétezer körüli a naponta azonosított új fertőzött.
Három héttel ezelőtt, amikor a világ szeme az ukrajnai háborúra szegeződött, sokan megfeledkeztek az addigi életüket meghatározó pandémiáról. Vicc járta, hogy az idei egészségügyi Nobel-díjat Vlagyimir Putyinnak, a támadást indító orosz elnöknek ítélik oda a világjárvány csapásszerű megszüntetése miatt.
De mint kiderült, ennek fele sem tréfa.
