A legfrissebb kutatások szerint a csimpánzok húsz év után is felismerik a haverjaikat, rokonaikat. Mint a qubit.hu honlapon olvastam, egyikük 26 év után is felismerte a testvérét és unokahúgát. Reakcióiból legalábbis erre a következtetésre jutottak a tudósok. Sőt – ami igazán megragadott –, a csimpánzok még köszönni is tudnak.
A Facebook-profilomról akkor töröltem a születésnapom dátumát, amikor egyik évben ezen a reggelen, délelőtt 20–30-an felköszöntöttek, majd a szerkesztőségbe menet az utcán egyik ilyen boldog születésnapot kívánó ismerős úgy lépdelt el mellettem, mint aki soha az életben nem látott. Az elrebegett „jó napot”-omat sem hallotta meg. Azóta nem hirdeti a Facebook, hogy mikor születtem, de aki fontos, és akinek sokat számítok, azóta is rendszeren felköszönt e napon.
Akinek fontosak vagyunk, az nemcsak születésnapon, karácsonykor és szilveszterkor küld üzenetet, hanem néha csak úgy, minden különösebb alkalom nélkül is rákérdez: hogy vagy? És aki jelentős számunkra, az esetében mi is néha szükségét érezzük, hogy különösebb ürügy nélkül életjelet adjunk magunkról, érdeklődjünk a másik hogyléte felől.
Na, ezeket a barátságokat, ismeretségeket érdemes ápolni az új esztendőben is.
