„Nem észleltek hiányosságot”

Goran Vesić volt építésügyi miniszter 2024. november 22-én tett vallomást az újvidéki főügyész, Slobodan Josimović előtt. A Forbes Serbia betekintést nyert a vallomásba és az előzetes vádirat szövegébe, amelynek részleteit tegnap közzé is tette. A portál beszámolója szerint a november elsejei vasútállomási tragédiát követően lemondott miniszter a vallomástétel során elmondta, hogy szerinte a védőtető leszakadása szakmai mulasztás, nem megfelelő karbantartás következménye, és a tragikus eseménynek semmi köze a használatbavételi engedélyhez, annak hiányához.

A vallomásban azt is hangsúlyozta, hogy nem tartja magát felelősnek a történtekért, és nem is tudott befolyással lenni azokra. Kijelentette továbbá, hogy „az állomás nem azért kezdett működni, mert ő megjelent a megnyitón”. Tagadta, hogy elrendelte volna a csarnok üzembe helyezését, és hogy bármilyen formában részt vett volna abban a döntésben, amely annak használatba állításáról szólt. Állítása szerint ez nem tartozott sem a minisztérium, sem a miniszter hatáskörébe, és semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy a miniszternek erről határoznia kellene.

Vesić kifejtette, hogy 2022 márciusában üzembe helyezték az állomás első részét, vagyis a peronokat, vágányokat és az épület azon részét, amelyet az utasok a csarnok megnyitásáig használtak. Akkor is tartottak egy ünnepséget. „Akkor sem volt használatbavételi engedély, és egyéb, a nyomozást elrendelő határozatban említett dokumentum sem létezett a hall B szárnyának megnyitása kapcsán, továbbá akkor sem történt munkavégzés-bejelentés, így semmi különbség nem volt a 2022-es és a 2024-es állapot között” – áll a vallomásban. A július 5-i megnyitóünnepségről azt nyilatkozta, hogy politikai jellegű esemény volt, sajtónyilvánossággal, a városi és tartományi vezetők részvételével, továbbá jelen volt Jelena Tanasković, a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra akkori megbízott igazgatója és Anita Dimoski vasúti közlekedésért felelős miniszterhelyettes is. Ezen az ünnepélyes eseményen bejelentették, hogy az utasok előtt is megnyitják a csarnokot, és még aznap igénybe is vették azt, vagyis a ceremónia nem volt hatással a korábbi jogi lépésekre; nem arról volt szó, hogy ő „nyitotta meg és helyezte üzembe azt”. A következő mondatban pontosította, hogy a hall már július 5-én megkezdte működését „a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra és a Szerbiai Vasutak döntése alapján”.

Vesić tagadta, hogy a minisztériumot a 2017-es szerződésen kívül bármilyen egyéb jogszabály feljogosította volna a vasúti infrastrukturális projektek irányítására. Állította, hogy nem volt tudomása a munkák folytatásáról vagy olyan hiányosságokról, amelyek veszélyeztették volna a biztonságot, így semmilyen bejelentési kötelezettsége nem keletkezett az építésügyi felügyelőség felé. Azt is hangsúlyozta, hogy maga nem szakértő, így ha esetleges hibák is merültek volna fel, azt a beruházónak kellett volna jeleznie az ellenőrző szerveknek.

AZ ENGEDÉLYT A TRAGÉDIA NAPJÁN KÉRELMEZTÉK VOLNA

Vesić szerint miniszterként nem kellett számontartania, milyen építési és használatbavételi engedélyeket adtak ki, és mindezt a vasútállomás esetében sem követte. „Azt, hogy a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra bejelentette a munkálatokat, csak akkor tudtam meg, amikor a rendőrség informális kihallgatásra hívott be” – áll a vallomásban. Bár nem említi kifejezetten, melyik bejelentésről van szó, vélhetően a 2024. október 16-i bejelentésre utalt. Később elmondta, hogy a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra ezután folytatta a használatbavételi engedély megszerzéséhez szükséges lépéseket. 2024. október 20-án pedig a Belügyminisztérium tűzvédelmi szakemberei igazolták az épület biztonságát.

Vesić vallomásából kiderül, hogy a vasútállomás használatbavételi kérelmét november 1-jén készültek beadni. Elmondása szerint a baleset után Anita Dimoski mutatott neki egy, még hajnali 1-kor érkezett e-mailt, amelyet a vasútállomás épületének műszaki átvételét végző cég küldött. A levélben állítólag az szerepelt, hogy a műszaki vizsgálat eredménye pozitív, és még azon a napon, november 1-jén továbbították volna a hivatalos dokumentumot mindenkinek, ha az illetékes személyek aláírják. A baleset miatt ez azonban elmaradt, áll a vallomásban. Hozzátette, hogy amennyiben a megfelelő szerv kiadta volna a használatbavételi engedélyt, „ez a baleset akkor is bekövetkezett volna, mert a műszaki átvétel semmilyen hiányosságot sem állapított meg”.

ELMULASZTOTT KÖTELEZETTSÉG?

Az exminiszter a továbbiakban elmondta, hogy sem a Köztársasági Felülvizsgálati Bizottság, sem a Cestra vállalat, amely a vasútállomás építési engedélyezési terveit ellenőrizte, nem hívta fel a tervező figyelmét arra, hogy a projektnek ki kell terjednie a külső védőtetőre, noha a felülvizsgálati bizottság feladata pont a tervezési hiányok feltárása lett volna. Összegzésképpen hozzátette, hogy szerinte a betonárnyékoló leszakadása a szakmai hozzáértés hiánya és a nem megfelelő karbantartás eredménye, nincs összefüggésben a használatbavételi engedéllyel, és nem tartja magát felelősnek emiatt. Nem volt ráhatása a történtekre, és az állomás sem azért kezdett működni, mert maga részt vett a nyitóceremónián.

A Forbes birtokában lévő vádirat szerint ugyanakkor az ügyész eltérő állásponton van: úgy véli, hogy Vesić és Dimoski nem élt a minisztérium hatásköréből fakadó jogkörével, és ezzel tette lehetővé, hogy a B szárny csarnokát 2024. július 5-én üzembe helyezzék. Az ügyész szerint 2022. március 25-én csak az építési területre vonatkozó munkavégzést jelentették be, magára az állomásépületre pedig 2024. október 16-án adtak át vonatkozó bejelentést, noha a munkálatok már 2021 decemberében megkezdődtek. Az ügyész arra a következtetésre jutott, hogy a csarnok üzembe helyezésének pillanatában (július 5.) nem volt megfelelő bejelentés a munkálatokról. Véleménye szerint a rendelkezésre álló dokumentumok és tanúvallomások is azt mutatják, hogy Vesićnek és Dimoskinak kötelessége lett volna értesítenie a Köztársasági Építésügyi Felügyelőséget, hogy vizsgálatot tarthassanak.

Az ügyész szerint tudomásuk volt arról, hogy a csarnok megnyitásának napján (július 5-én) még nem zárult le a teljes műszaki átadás (csak az elektromos telepítésre vonatkozóan nem volt kifogás). Azzal is tisztában voltak, hogy nem rendelkeztek használatbavételi engedéllyel, hiszen „Anita Dimoski csak 2024. június 24-én utasította a beruházót, hogy állítsa össze a használatbavételi engedélyhez szükséges dokumentumokat”. Ráadásul a vasútállomás építési munkálatai még javában folytak, így a használatbavételi engedélyt sem lehetett volna kiadni.