Január első napjai a lazításról, pihenésről szólnak. Amire hiába vágytunk az év végi nagy hajrában, rohanásban, azt ilyenkor bepótolhatjuk. Egy laza hétvége mindenkire ráfér, amikor szinte ki sem dugjuk az orrunkat otthonról, legfeljebb egy séta erejéig, valami könnyű ebéd vagy a maradékok majszolása, nyugodt kávézás, teázás, olvasgatás, filmnézés, szunyókálás.
Kipihenhetjük az elmúlt hetek fáradalmait, a lázas készülődést az ünnepekre, a nagy evéseket-ivásokat, a rokoni, baráti látogatásokat, a szilveszteri bulit. Kényelmesen hátradőlhetünk, bekuckózhatunk.
Szükség van erre az édes semmittevésre – jut idő még egyszer visszagondolni az elmúlt esztendőre, lezárni bizonyos dolgokat. Jó ez az időszak arra is, hogy megfogalmazzuk az előttünk álló év legfőbb céljait, feladatait.
Erőgyűjtő is a csöndes megálló: ha elmúlik ez a néhány nap, mindent ott folytatunk, ahol abbahagytuk.
A tél is megérkezett vidékünkre, szinte az egész Vajdaságban havazik. Miközben a fenyőfa díszeit rakom a szekrény mélyére, és a tűlevelek porszívózásához készülődöm, hallom a rádióban: igen rövid farsangi időszak vár ránk az idén, február 13-áig tart a báli szezon, és a téltemető farsang farki zajos vigasságok után, hamvazószerdát követően, a böjti időszakot, reményeink szerint, ismét az elcsendesedés jellemzi majd.
