Családunkkal gyakran járjuk a közeli erdőket, hegyeket, szeretünk minél több időt tölteni a természetben. Minden évszaknak megvan a saját szépsége, tavasszal az ébredező természet illata az, ami leginkább megfog, de sajnos ilyenkor kellemetlenséget is okoz. Legutóbb a lányommal kettesben bóklásztunk az erdőben, majd sziklamászás után sajnos nagyon gyorsan hazaindultunk. Nem történt semmi szokatlan, csak elkezdtünk mindketten tüsszögni, folyt az orrunk, és a szemünk is viszketett. A lányom és én is allergiásak vagyunk a virágporra, és annak ellenére, hogy nagyon szeretjük a természetjárást, ilyenkor kicsit vissza kell fogni magunkat, és több időt tölteni a négy fal között, míg nem adaptálódik a szervezetünk a megnövekedett pollentartalomhoz. Ilyenkor tavasszal, amikor hirtelen minden kivirágzik, mindig elfog bennünket az allergia, aztán egy-két hét múlva minden visszaáll a régi kerékvágásba. Addig csak rövidebb sétákra merészkedünk, közben megfigyeljük, hogyan csökken az allergiás reakciónk alkalmanként, és már megvan az újabb útitervünk, amire ha minden igaz, áprilisban már eljutunk.
