A minap a telefonomat görgetve egy érdekes cikk keltette fel a figyelmem, ami arról számolt be, hogy egy olasz asszony 90 évesen ült vissza az iskolapadba. A nő annak idején a második világháború miatt kényszerült arra, hogy félbeszakítsa tanulmányait, ennyi év elteltével azonban mégis úgy döntött, befejezi az iskolát. A cikket olvasva rögtön eszembe is jutottak idősebb ismerőseim, akik szájából gyakran hallható, hogy „öreg vagyok én már ehhez”. De vajon mennyire állja meg a helyét az állítás? Lehetséges-e felnőttkorban új ismereteket és készségeket sikeresen elsajátítani? Azt hiszem az idős hölgy bebizonyította, hogy soha nem késő valamibe belefogni.
Széleskörűen elterjedt tény, hogy a tanulás gyermek- és serdülőkorban a legeredményesebb, legyen szó tárgyi tudás megszerzéséről, vagy egy új készség elsajátításáról. Korábban valóban úgy tartották, hogy ahogy idősödünk, egyre kevésbé képes az agyunk új tudást elsajátítani, azonban mára már bebizonyította a tudomány, hogy ez nem így van. A különböző kutatások eredményei alapján a felnőtt agy nemcsak, hogy képes megbirkózni az új kihívásokkal, de kifejezetten jótékonyan hatnak rá az ilyen ingerek.
