A cipőm talpához hasonlóan „ellépett” a kerámia főzőlapunk. Ez a szó ilyen értelemben nem létezik, az egyik múlt századi cipőhasználati utasításban fordították félre a szerb „odlepiti” (leragad) szót. De nekem nagyon megtetszett, vicces és kevésbé humoros eseteknél előszeretettel használom – ez jutott eszembe a minap is, amikor a tízéves villanytűzhelyünk főzőlapja megadta magát. Mondtam a férjemnek, oldjuk ezt meg mi magunk, nem nagy ügy, biztos van fenn a YouTube-on videó arról, hogyan kell visszaragasztani, hiszen minden létező javításhoz lehet találni a neten segítséget. Ehhez bezzeg egy sem volt.
Saját indíttatásból vettünk hőálló szilikont, bekentük vele a tűzhely szélét, ráfektettük a kerámialapot, és jó sok könyvet rápakoltunk. Amint másnap leemeltük a nehezéket, úgy ugrott fel, mint a rugó. Felhívtam az illetékes szakszervizt, vállalják-e a kerámialap visszaragasztását. Igen, potom 8000 dinárért, és nekünk kell odaszállítani a tűzhelyet. Közben egy villanyszerelő tanácsára vettünk egy másik fajta szilikont, amit az autóiparban használnak ragasztásra és tömítésre. Az üzletben megkért bennünket az eladó, hogy ha sikerrel járunk, szóljunk vissza, hogy tudja másnak is ajánlani.
Két nap után remegő kezekkel emeltük le róla a könyvkupacot. Állt, mint a cövek. Gyorsan főztünk is valamit, hogy meglássuk, mi történik, ha átforrósodik a kerámialap. Azóta már többször használtuk, kiállta a próbát. Csak azt sajnálom, hogy nem vettük fel az egész folyamatot, legalább lett volna a világhálón egy ilyen témájú videó is.
