Meg kell hagyni, a fűkaszálás ritkán jelent élvezetes foglalatoskodást. Persze a munkát követő látvány kárpótol a fáradalmakért. Létezik azonban szinte tökéletes megoldás a füvesítésre: a műfű. Olvasom, hogy rengeteg az előnye. Az egyik, hogy nem kell kaszálni, tehát ezt az időt pihenéssel töltheti a kerttulajdonos. Továbbá: nem kell öntözni, nem sárgul, nem nőnek benne gazok, nem túr föl a vakond, a kutya- és macskaszar fönnmarad rajta, így könnyen eltávolítható, és sorolhatnánk hosszasan. El lehet nyújtózkodni rajta (mármint a füvön) a semmittevésben. Az orvosok szerint inkább tenni-venni, mozogni kell a kertben.
Szinte mindenben igaza lehet a műfüves szakembernek, csak éppen a hátrányairól nem szólt. Arról, hogy nem lesz alkalma a kerttulajdonosnak elcsodálkozni azon, hogy a fűvel együtt lekaszált apró virágok helyett napok alatt újak nőnek; nem jön majd a rigó és a gerle bogarászni. És mi lesz télen a cinegékkel? A rengeteg napraforgóhéjat ki takarítja majd ki a műfűszálak közül? De hát lesz ott avar is. Hacsak nem műfákat ültetnek a műfű kedvelői. A műmeggy és a műbarack a téli hó alatt is szépen virítana. Esetleg mégis érdemes volna – a lepkék és bogarak átverésére – a műfűbe kertrendezővel művirágokat terveztetni, kicsit megkölnizni őket, mert így teljesedne be a műélet.
