Élet ADHD-vel a mindennapokban címmel zajlott szakmai beszélgetés a szabadkai Szekeres László Alapítvány csütörtök esti SzekerEST című rendezvénysorozatán. A vendég Dudás Zita gyógypedagógus, gyermekpszichodráma-vezető, valamint Pavlović Márta fejlesztőpedagógus, integratív gyerekpszichoterapeuta-kiképző, szupervízor volt.
Az ADHD, illetve a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar igencsak aktuális, egyre több gyermeket, szülőt, pedagógust érint, ennélfogva egyre több kérdés fogalmazódik meg a témával kapcsolatban. A beszélgetés iránt nagy volt az érdeklődés, főleg szülők és szakemberek részéről.
Ahogyan azt Dudás Zitától és Pavlović Mártától hallhattuk, az ADHD-s gyermekeket nem lehet úgymond egy kalap alá venni. Mindenki másmilyen, más körülmények között él, tehát a hozzáállásnak és a terápiának is egyénre szabottnak kell lennie. Az első három lépés mindenképpen a felismerés, a megismerés és az elfogadás.
– Kilenc tünet jellemzi a hiperaktivitást és kilenc a figyelemhiányos állapotot. A gyermekpszichiátria jelenleg azt mondja, hogy akkor állapítható meg figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, amikor az egyikből és másikból is legalább hat-hat tünet minimum fél éve folyamatosan fennáll, és valamilyen nehézséget okoz a mindennapi életben. Kiállok amellett, amit a gyermekpszichiáterek is állítanak, hogy helytelen úgy tekinteni a valódi, organikus ADHD-re, mintha az egy kortünet lenne. A kor, amiben és hogyan élünk, egyértelműen kihat a gyerekekre, de ezt el kell különítenünk a valódi ADHD-től, mivel az egy veleszületett és genetikai alapokon nyugvó zavar. Azaz, senki sem rontotta el a gyereket, így született. Le kell venni a szülőkről ezt a felelősséget. Nem a környezet, a szülő, vagy a világ miatt lesz ADHD-s a gyerek. Ennek komoly idegrendszeri, veleszületett alapjai vannak. Az idegrendszer nagyon összetett és bonyolult működésű, az ADHD-nél pedig még jobban összejátszanak a problémák. Úgy tartjuk, hogy az ADHD-ból nem lehet teljesen kigyógyulni, de enyhíthetők a tünetek. Egyes esetekben segíthetünk gyógyszerekkel, máskor módszertani hozzáállással, napi rutin bevezetésével, sok-sok mozgásos játékkal, figyelemfejlesztő gyakorlatokkal és feladatokkal, de segíthet a pszichoterápia, a viselkedésterápia is – fejtette ki Dudás Zita.
Az ADHD-ről jelenleg is intenzív kutatások folynak. Nemrég a Szekeres László Alapítvány adott otthont a külhoni magyar gyermekpszichológusok képzésének, amelyen a magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórház szakemberei tartottak foglalkozást az ADHD-ben érintett szülők részére. A nagy érdeklődésre való tekintettel az alapítvány a továbbiakban is tervezi fókuszba állítani ezt a témát.
Nyitókép: Lukács Melinda felvétele
