Napok óta próbálok hozzájutni egy kiló kristálycukorhoz, sikertelenül. Úgy rémlik, egy héttel ezelőtt még volt a boltokban, de akkor nem vettem. Már akkor is ott állt a figyelmeztetés, hogy egy számlára egy kilót lehet venni, de nem foglalkoztam vele. Gondoltam, egy kiló majd csak jut nekem is, amikor szükségem lesz rá. Hát, úgy látszik, ez nem így van, mert a napokban akármelyik boltba tértem is be, mindenhol üres volt a polc. Még jó, hogy epret sem sikerült vennem a piacon, így nem kell azon aggódnom, mivel főzöm ki a lekvárt, miből lesz eperszörp. A boltban egyébként azt hallottam, hogy minden reggel kiraknak egy bizonyos mennyiséget, de azon a kevésen a nyitás utáni öt percben összevesznek a legkapzsibbak. Szóval cukor nélkül vagyok odahaza, vagyis van még egy félkilónyi, de így veszélybe kerülhet a heti egy mákos veknink, amit anyukám szokott megsütni. Mondta is a múltkor, hogy ne hagyjam kiürülni itthon a polcot, spájzoljak be cukorból, de én erre csak legyintettem. És most tessék, igaza lett, sorba kell állni egy kilóért reggel fél hétkor, és még akkor sem biztos, hogy jut.
