Magyarországon tavaly április 29-én lehetett utoljára táviratot feladni. A Magyar Posta 174 év után vezette ki a rövid, gyors szöveges üzenetek továbbítását. Az ok, hogy előbb a telefonok széleskörű elterjedésével, majd az internet megjelenésével drasztikusan csökkent az igény a posta eme szolgáltatása iránt. A kilencvenes években Magyarországon még évente 8 millió táviratot adtak fel, két évvel ezelőtt ez a szám már csak 23 ezer volt. Nem Magyarország az egyetlen, amely megkarcsúsította a postai szolgáltatását. Más európai országokban, mint például Ausztriában, Csehországban, Németországban, Hollandiában, Franciaországban és Szlovéniában is megszűnt a távirat küldésének lehetősége.
Szerbiában még lehet táviratozni. Sőt tavaly 25 új dísztáviratot vezettek be. Nyilván, mert a táviratok közül ez a fajta üzenetküldés a legnépszerűbb. Esküvő, gyermek születése vagy haláleset alkalmával sokan nem elégszenek meg a lélektelen, telefonos üzenettel vagy a közösségi hálón nyilvánosan vagy magánfiókba írt sorokkal, hanem ezt választják.
Nemrégiben esküvőre szeretett volna az ismerősöm dísztáviratot küldeni Szabadkáról Temerinbe. A postáskisasszony a fizetés előtt közölte: ma szombat van, és csak hétfőn kézbesítik táviratát, mert kevés a postás, és hét végén nincs, aki dolgozzon.
Régen a távirat a gyors üzenetküldés lehetősége volt. Ma már nem biztos, hogy az. Az azonban vitathatatlan, hogy a múlt egy itt maradt szeletkéje.
