Áll a férj a hűtő (fürdőszobaszekrény, gardrób) előtt, és keresi a vajat (borotvahabot, alsógatyáját), és nem veszi észre, hogy az ott van a szeme előtt. „Nem láttad a vajat (borotvahabot, alsógatyámat)?” „De, ott van.” „Hol?” „Ne idegesíts már, kiszúrja a szemed, nem látod?” „Nem látom, nincs is itt.” És akkor a feleség odamegy, és a kezébe nyomja.
Azt hiszem, mindenki számára ismerős a helyzet. Mint ahogyan az is, hogy a nők nehezebben tájékozódnak, és sokkal könnyebben eltévednek, mint a férfiak. Hogy miért? A szakemberek szerint ennek evolúciós okai vannak. Az ősembernek az volt a feladata, hogy becserkéssze, majd levadássza a zsákmányt, ehhez viszont nélkülözhetetlen volt a jó tájékozódási készség. Mert azt ugye semmiképpen sem engedhette meg magának, hogy a vacsorakeresés közben eltévedjen. A nőknek viszont a bogyók gyűjtögetése volt a feladatuk, így idővel ráállt a szemük a legeldugottabb, legapróbb gyümölcsök megtalálására.
Tehát mindenki nyugodjon le, minden úgy jó, ahogy van! És ha a férj legközelebb lázasan keres valamit, konkrétan a telefontöltőjét, akkor a világ legtermészetesebb hangján mondjuk el neki, hogy ott van a nappaliban, a komód második fiókjában, a cipősdobozban, amin azt írja, hogy hímzőfonalak.
