„Számokat húztak az ötöslottón” – olvasom a meglepő címet egy hírportálon, majd töröm a fejem, mi a francra gondolhatott az újságíró. Mi egyebet húztak volna egy lottósorsoláson? Fiókokat, ekéket, kutyaszánokat? Meg aztán, ha számokat is „húztak” – miért nem inkább „kihúzták” azokat a többi közül? Mert ennek a játéknak a kihúzás ténye ad értelmet.
„Pedagógusbálat tartottak Szabadkán” – így szól a beszámoló alcíme. Nekem még úgy tanították, hogy a „bál” főnév tárgyragos alakja a „bált”, a „bálat” forma ejtve és írva egyaránt helytelen, ebben a mondatban is pirossal húzta alá a szövegszerkesztőm helyesírási programja. A hiba annál inkább szembeötlő, hogy címlapon jelent meg, és annál inkább bántó, hogy pedagógusok rendezvényéről szól. Vagy a jövő pedagógusai már így tanulják, hogy: „bálat”?
„Felfedeztük a Spanyol viaszkot” Ugyanaz az eset, mint az előző. A „viasz” tárgyragos alakja a „viaszt”, a „viaszkot” alak ugyanolyan badarság, mint a „banántot”. A spanyolviasz, ha nem a közmondásos formában használjuk, annyit tesz, mint sellak. Ha viszont ragaszkodunk a közmondáshoz, akkor a spanyolviaszt nem „felfedezzük”, hanem „feltaláljuk”, és ezzel nagy badarságot követünk el.
„A Petőfi Sándor egykori szülőhelyeként ismert Kiskőrös is jó célpont, ha a városnézést strandolással kötné össze az ember.” Hát igen: amennyiben Petőfi egykoron Kiskőrösön született, akkor hol születhetett később? Tudjuk, nyughatatlan lélek volt, sokat vándorolt, de nehezen elképzelhető, hogy több helyen is megszületett volna. Bár akinek a nyughelyét se ismerjük.
„Szexhirdetésben tűnt fel a fejetlen Tóth Andi fotója”. Eléggé bizarr dolog fejetlen nő képével erotikus vágyat gerjeszteni. Tudom, van, akit izgalomba hoz a fogyatékos test látványa, de egy fej nélküli korpusztól talán még a hullagyalázók is elfordulnának.
