Már teljesen megszoktuk, ahogyan a klímaváltozás miatti hőmérséklet-emelkedéssel, jégtömbolvadással, tengeri vízszint-emelkedéssel fenyegetnek minket a szakemberek, nem is elsősorban minket, a bolygót ma belakó embereket, hanem az utódokat. Az a nagy kérdés, hogy mit hagyunk örökségül, emlékeztetnek, amikor magyarázatot adnak arra, miért vannak egyre nagyobb kánikulák. Ehhez képest a minap egy olyan cikk jött elém az interneten, amelyik arra figyelmeztetett, hogy Szerbia jövőjét a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet szakértői szerint a kiadós esőzések jelentik majd. Egyre gyakrabban hullhat egyre nagyobb mennyiségű csapadék, ami aztán áradó folyókat, árvizeket von maga után. A klímaváltozást, mondják, nemcsak a meleg idő és a szárazság jelentheti vidékünkön, ami miatt az elmúlt években panaszkodtunk, hanem általában véve a szélsőséges időjárás, s annak minden megnyilvánulási formája.
Ha beválik a jóslat, az azért jelent rossz hírt az országnak, mert már jelenleg is állandóan megáradnak a kisebb hegyi patakok is, amint rövidebb időn belül több csapadék hullik, legyen szó nyári záporokról vagy téli havazásról. Ilyenkor olvassuk a közép- és dél-szerbiai áradásokról szóló beszámolókat.
A legrosszabb hír pedig az, hogy minden bizonnyal elkéstünk a kellő idejű reakcióval. Még javítani lehet a helyzeten, de a folyamat visszafordíthatatlan. A szélsőségekhez pedig aligha lehet hozzászokni.
