Kétnapos, dulakodástól sem mentes vita után elfogadta a szerb képviselőház azt a jelentést, amely a Szerbia és Koszovó közötti tárgyalási folyamat utóbbi öt hónapjára vonatkozott. A parlamentben vérre menő vita folyt arról, hogy Szerbiának hogyan kell kezelnie a kialakult helyzetet.
A Belgrád és Pristina tárgyalásairól és a két fél közötti ellentétekről szóló jelentést Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök ismertette a belgrádi törvényhozásban. Az államfő a vita mindkét napján részt vett a parlament munkájában, és válaszolt a kormánykoalíció, valamint az ellenzék képviselőinek a kérdéseire. Az elnök közölte, a Belgrád és Pristina kapcsolatának rendezésére vonatkozó úgynevezett francia-német javaslat nagyon nehezen elfogadható pontokat tartalmaz, ám Szerbiának tárgyalnia kell, és valószínűleg nehéz döntések meghozatalára készülhet fel.
A vita során az ellenzék, legfőképpen az ultranacionalista elveket valló politikusok azzal érveltek, hogy Szerbia semmiképpen sem fogadhat el semmilyen javaslatot, amelyben az szerepel, hogy Belgrádnak el kell fogadnia Pristina függetlenségét. Az ellenzék azt is felvetette, hogy a francia-német javaslat titkos, és annak pontos tartalmát csak államfő elbeszéléseiből lehet tudni, így semmilyen bizonyossággal nem rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a dokumentum nem tartalmazza azt a megállapítást, hogy Szerbia elismeri Koszovó önállóságát.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovóban mintegy százezer szerb él, többségük – körülbelül ötvenezren – egy tömbben, Észak-Koszovóban.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültségek tavaly váltak ismét kritikussá, amikor Koszovó - kihasználva, hogy a világ az ukrajnai háborúval foglalkozik - ismét elkezdte követelni, hogy Belgrád ismerje el független államként. Mivel senki sem szeretne újabb fegyveres konfliktust Európa területén, Washington és Brüsszel megbízottakat küldött a két országba, hogy igyekezzenek kiharcolni egy végleges megállapodást a két fél között. Ebből az egyeztetésből született meg az úgynevezett francia-német javaslat, amely a leginkább a második világháború utáni két Németország közötti megállapodásra hasonlít. A dokumentum sajtóban megjelent és a szerb elnök által ismertetett részei alapján nincs szó arról, hogy Szerbia elismerné Koszovó függetlenségét, ám a megfogalmazások arra utalnak, hogy a gyakorlatban Koszovó mégis minden szempontból független államként tudna fellépni, az egyik pont szerint ugyanis a jövőben Szerbia nem lobbizhatna azért, hogy Koszovót ne vegyék fel a nemzetközi szervezetekbe, így azt sem akadályozhatná közvetlen vagy közvetett módon, hogy Koszovó az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Európai Uniónak vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének a tagjává váljon.
Fotó: Novosti
Szerbiával szemben azért támasztott ilyen „szigorú" feltételeket a Nyugat, mert Európában egyedüliként Belgrád nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, ugyanis Belgrád szoros történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik Moszkvához. A vita egyik pontján viszont Aleksandar Vučić arról is beszélt, hogy valószínűleg ennek az önálló politikának is véget kell vetni, és csatlakozni kell a szankciókhoz, ellenkező esetben az országnak magas árat kell fizetnie. Mint mondta: nem tudja, meddig lehet ezt még halogatni, de a büntetőintézkedések bevezetésének a késleltetése máris negatív hatással van Szerbiára.
Nyitókép: Tanjug
