Annak ellenére, hogy még csak egy hónappal ezelőtt kapta meg a Nemzeti Referencialaboratórium a Szerbiai Akkreditációs Testülettől az akkreditációs tanúsítványt, amely felhatalmazza a tejminőség vizsgálatára, az országos laboratórium immár egy éve végzi a tej minőségének ellenőrzését. Mint az intézet vezetőitől megtudtuk, a szerbiai tej nem rosszabb az európai tejnél, de lehetne jobb is, mindenekelőtt a kistermelők, de a nagyobb farmok is sokszor szaktanácsadásra szorulnak.
A nemzeti tejminőség-vizsgáló laboratóriumban naponta 5000 mintát dolgoznak fel (Fotó: Ótos András)
Arról, hogy miért kellett éveket várni arra, hogy a tej minőségének vizsgálatát végző laboratórium megkezdhesse a munkáját, illetve miért kellett egy év ahhoz, hogy a laboratórium megszerezze a szükséges tanúsítványt, Nenad Dolovaccal, a Nemzeti Referencia Laboratórium megbízott igazgatójával és Slavoljub Stanojevićtyal, az élelmiszer, takarmány és tejminőség ellenőrzésével foglalkozó laboratórium vezetőjével beszélgettünk.
Nenad Dolovactól megtudtuk, hogy a tej minőségét vizsgáló laboratórium felszerelését már 2012-ben megkezdték. Tekintettel arra, hogy nagyon drága felszerelésről van szó, az értéke ugyanis meghaladja a 3 millió eurót, és hogy a szükséges eszközök az állami költségvetésből irányozhatók elő, a mezőgazdasági minisztériumnak több közbeszerzési eljárást kellett lefolytatnia, mire minden gépet megvásároltak. Ma olyan független laboratórium áll a tejtermelők és -felvásárlók szolgálatában, amely gyors, és az Európai Unió elvárásinak megfelelő eredményeket tud felmutatni.
Nenad Dolovac megbízott igazgató (Fotó: Ótos András)
– A jelenlegi laboratórium 5000 mintát képes naponta feldolgozni (400-at óránként), vagyis folyamatos tudjuk ellenőrizni az ország tejtermelését – emelte ki a megbízott igazgató.
A nagy mennyiségű mintavétel arra ösztönözte őket, hogy környezettudatosan alakítsák ki a laboratóriumot, így újrahasználható üvegcsében tárolják a mintákat. Ez az eljárás ugyan megnöveli a mintavétel költségeit, ám nem okoz akkora kárt a környezetre, mint az egyhasználatos üvegcsék.
Jelenleg 13 tejgyárral, illetve 148 tejtermelő szervezettel dolgoznak együtt, amivel fedik az ország területén történő tejfeldogozás 90 százalékát. Stanojević hozzáfűzte, tavaly a tejmintákat mindenekelőtt a tejgyárakból kérték ki, illetve a regionális tejtermelő szervezetektől.
– A következő időszakban a tejfeldolgozó üzemek kötelesek lesznek ellenőriztetni a feldolgozandó tej minőségét. Bár eddig is ellenőrizték, mégis fennállt annak a gyanúja, hogy bizonyos paraméterek, amiket a tejgyárak laboratóriumai felmutattak, nem feleltek meg a valóságnak, hiszen felmerült az érdekellentét lehetősége. Ezek után az akkreditált referens laboratóriumban mindenki, akiben felmerül a visszaélés gyanúja, független ellenőrzést végeztethet el, természetesen értesíteni kell az illetékes felügyelőt, hiszen neki is jelen kell lennie a mintavételnél. Csak ez után érkezik a minta a nemzeti laboratóriumba, ahol kódok alatt ellenőrzik. A minőségellenőrzés költségét az állam állja, ezzel is kizárva a részrehajlás lehetőségét.
– Az elmúlt időszakban nagyon kevés olyan mintával találkoztunk, ami nem egyezett volna azokkal a laboratóriumi eredményekkel, amit a tejgyárak laboratóriumában mutattak fel – fűzte hozzá Dolovac.
Slavoljub Stanojević, a laboratórium vezetője (Fotó: Ótos András)
– A tejminőségén van mit javítani. Mindenekelőtt csökkenteni kellene a szomatikus sejtek jelenlétét a nyers tejben, illetve a baktériumok mennyiségét is. Ám azt is el kell mondani, hogy ezek a problémák szorosan köthetők a termelők anyagi lehetőségéhez. A nagyobb termelőknél ritkábban jelentkeznek, vagy enyhébbek ezek a problémák, míg a kisebbeknél viszont hangsúlyosabbak. Hangsúlyoznom kell, hogy ennek ellenére a nyers tej emberi fogyasztásra alkalmas, és az élelmiszer-biztonság sem vonható kétségbe, csupán a kitűzött európai standardok jobb eredményeket követelnek meg – mondta a laboratórium vezetője.
Stanojević rámutatott, az akkreditációs tanúsítvány az országban és külföldön is el van fogadva, vagyis az akkreditált laboratóriumban kapott eredményekhez nem férhet kétség. Éppen ezért a referens laboratóriumban kapott eredmények már nemcsak informatív jellegű, hanem hivatalos eljárásban, így jogi eljárásban is mérvadó adatok. Amellett, hogy ezzel javul a szerbiai tejtermelés helyzete a külföldi piacon, hamarosan, miután érvénybe lép a Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter által már korábban közölt eljárás, miszerint a tejprémiumot a tej minősége alapján fizeti ki az állam, a tejminőség meghatározásában fontos szerepet játszik majd a referens laboratórium is. Dolovac rámutatott, a laboratórium sem javasol, sem kritizál, csupán adatokat ad ki, amik alapján a prémium kifizetését az illetékes minisztérium végzi majd el. Ezt a rendelkezést azonban egy olyan akció előzi meg, amivel segíteni fognak a termelőknek abban, hogy növeljék a nyers tej minőségét. Elvárásaik szerint a kapott eredmények arra sarkallják majd a termelőket is, hogy javítsanak a termelés minőségén. Ennek köszönhetően a tejgyárak is jobb minőségű tejet kaphtnak, és a termelők is jobban értékesíthetik a terméküket. Stanojevićtól megtudtuk, hogy elképzeléseik szerint a nemzeti referenslaboratórium nem csak minőség-ellenőrzéssel szeretne foglalkozni, hanem rámutatva a felmerülő problémákra abban is segítséget nyújtana a termelőknek, hogyan javítsanak a tejtermelés minőségén, kizárva a felmerülő problémát a higiéniai eljárások javításával, vagy a takarmány megerősítésével, illetve a beteg vagy rosszabb teljesítményű egyedek kiemelésével a termelési folyamatból.
