Torda számos jubileumot ünnepel az idén. A török hódoltság után a falu újratelepítése 225 évvel ezelőtt fejeződött be. 1776 és 1798 között Szeged, Szentes és Csongrád környéki dohánytermesztők költöztek a településre, a földek megörökölésének folyamata 1902-ig tartott, amikor a gróf szétosztotta a földterületeket a polgárok között.
A tordaiak 220 évvel ezelőtt építették fel az első templomukat és iskolájukat, de mindkét építmény az 1848/49-es szabadságharc idején egy tűzvészben megsemmisült az egész faluval együtt. Néhány évvel később az elmenekült helybeliek hazatértek, hogy újjáépítsék a falut. A Nepomuki Szent Jánosról elnevezett plébániatemplom az idén 175 éves, erről az idei Falunapok keretében szeretnének megemlékezni.
Az idén fennállásának 75. évfordulóját ünneplő Petőfi Sándor Művelődési Egyesület társszervezője a Tordai Művelődési Napok rendezvénynek, melynek keretében ma este vendégül látják a Magyar Szó csapatát. Az egyesület munkájának kezdete 1947-re tehető, de a falu kultúréletének a múltja régebbre nyúlik vissza. 2020-ban ünnepelték meg a színjátszás századik évfordulóját, és néhány nap múlva megjelenik egy, a tamburazene több mint százéves múltjára visszatekintő kiadvány is.
Az idén jubilál, 40 éves a Falunapok rendezvénysorozat is. Első alkalommal 1983-ban, a felépített Művelődési Otthon átadásakor tartottak Falunapot.
Dobai János: Kicsi a közösségünk, de összetartó (Vidács Hajnalka felvétele)
Fellendülő gyümölcsészet
A közép-bánáti térségben élő magyarok zöme mezőgazdasággal foglalkozik. Nincs ez másképp Tordán sem, ahol a falubeliek kilencven százaléka él ebből az ágazatból, illetve munkájuk mellett kiegészítő bevételi forrásként tekint rá. Más munkalehetőség nemigen van, esetleg Nagykikindán vagy Nagybecskereken.
Kiss Kornélia, a tordai falugazdász kétszáz bejegyzett gazdaságról számolt be. Elmondása szerint földműveléssel szinte mindenki foglalkozik, főként kukoricát, búzát, napraforgót, árpát és a jószágok számára, elvétve, szóját termesztenek. Az állattenyésztéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy valamikor népszerűbb volt az emberek körében.
– Az utóbbi években az állattenyésztő gazdaságok száma megtizedelődött. A magas takarmányárakhoz képest a vágójószág alacsony, illetve bizonytalan felvásárlási ára sok állattartót elgondolkodtatott. Hasonló a helyzet a tejjel is, amelynek évekig stagnált a felvásárlási ára. Mára már csak húsz gazdaság maradt, amelyek főként szarvasmarha-tenyésztéssel, tejtermeléssel foglalkoznak, de itt-ott sertéseket is tenyésztenek, de inkább saját részre. Vannak, akik még szállítanak, de mindig egyre kevesebbet – mondta a falugazdász.
A konyhakerti növénytermesztés nem jellemző Tordára. Van egy virágtermesztő gazdaságunk, ahol krizantémot, muskátlit, kankalint és mást nevelnek. Ami a gyümölcstermesztést illeti, az utóbbi években három gazdaságba is telepítettek gyümölcsöst.
– Úgy gondolom, hogy ez fellendülőben lesz, ugyanis ezek a facsemeték még csak ezután fognak termést adni. Véleményem szerint az emberek látnak abban lehetőséget, hogy Tordán is termesszenek gyümölcsöt. Van körtés, egy parcella mogyoróültetvény, barack-, szilva- és meggyültetvény fél láncon, egy hektáron – hallottuk Kiss Kornéliától.
Kiss Kornélia falugazdász: Fellendülőben a gyümölcstermesztés (Vidács Hajnalka felvétele)
Kincsünk
Az idén fennállásának 75. évfordulóját ünneplő Petőfi Sándor Művelődési Egyesület társszervezője a Tordai Művelődési Napoknak, melynek keretében ma, azaz szombaton este vendégül látják a Magyar Szó csapatát. Az egyesület munkájának kezdete 1947-re tehető, de régebben is folyt itt kultúrélet. 2020-ban ünnepelték meg a színjátszás századik évfordulóját, ráadásul néhány nap múlva megjelenik egy, a tamburazene több mint százéves múltjára visszatekintő kiadvány is.
Az egyesület aktívan kiveszi részét az összes civil szervezet megmozdulásából, és ha csak egy szavalattal, egy citerazenével vagy egy énekkel is, de mindig ott vannak, hogy emelkedettebbé tegyék egy-egy rendezvény hangulatát. A tánc-, a citera- és az énekcsoportokba jelenleg hetven gyermek jár – mondta Sári Enikő, az egyesület művészeti vezetője.
– A két-két citera- és énekcsoport mellett négy tánccsoporttal büszkélkedhetünk. Vannak az óvodások, valamint a kis-, középső és a felnőtt tánccsoport. A felnőttek között sok a külföldön élő fiatal, akik időről időre, bizonyos rendezvényeinkre hazatérnek fellépni. Ők csak olyankor próbálnak, amikor éppen itthon vannak – mesélte a művészeti vezető.
Mint kiderült, rendszeres fellépői a Gyöngyösbokrétának, a Kőketáncnak, a Durindónak és a Szólj, síp, szólj! vetélkedőknek, szemléknek, de szívesen vendégszerepelnek is, felléptek már Vajdaság több helységében, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában is.
– Számunkra minden egyes gyermek kincs, ezért is kapta az összes csoport a Kincsünk nevet. Ez egy kicsi közösség, de mégis itt van a falu apraja-nagyja, az iskola összes tanulója gazdagítja valamilyen formában az egyesületet – hangsúlyozta a művészeti vezető.
Sári Enikő művészeti vezető: Számunkra minden gyermek kincset ér (Vidács Hajnalka felvétele)
Fejlődő infrastruktúra
Ami az infrastrukturális beruházásokat illeti, tavaly sok változás történt Tordán. Anyaországi támogatásokból javítási munkálatok zajlottak a templom körül, a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság és Bégaszentgyörgy község hatvanmillió dináros beruházásából tavaly új aszfaltburkolatot kapott a Kiss Ferenc és a Táncsics Mihály utca.
Mint Dobai János tanácselnöktől megtudtuk, a helyi járulék elvesztése, illetve megszűnése mindenre kihatott. A településen régebben minden utcát abból aszfaltoztak ki. Azóta is minden szinten pályáznak, a helyi szerveknél és az anyaországnál is, ugyanis minden befolyó dinár aranyat ér. Igyekeznek minden épületet legalább karbantartani. A Művelődési Otthon felújítási munkálatai az idén a nyílászárók cseréjével be fog fejeződni, így méltóvá válik bármilyen rendezvény megtartására.
– A kultúrotthon az az épületünk, amelyet szinte egész évben, a hét három vagy négy napján folyamatosan használunk. A különböző civil szervezetek, a helyi közösség és a kultúregyesület is minden rendezvényét itt tartja. Kicsi közösség vagyunk, de összetartunk. A rendezvényeinknek is ez a célja: összefogni és megtartani azokat, akik itthon maradtak – hangsúlyozta a tanácselnök.
A faluban tizenkét civil szervezet működik aktívan. A legtöbbjük a helyi közösség épületében vagy a kultúrotthonban folytatja tevékenységét. Az a cél, hogy a régi ifjúsági otthont felújítsák, illetve átalakítsák, ahol egy magyar civil központot fognak kialakítani.
– Anyaországi és magyar nemzeti tanácsi támogatások segítségével minden évben próbálunk valamit javítani az épületen, és azt szeretnénk, ha két-három éven belül átadhatnánk – tette hozzá Dobai János.
A közeljövőben községi támogatásból az utcai megvilágítást tervezik korszerűsíteni, a hagyományos izzókat energiatakarékos égőkre cserélni.
Nyitókép: Torda (Vidács Hajnalka felvétele)
