Május 13-a, péntek, ezúttal valóban szerencsétlen napnak bizonyult Szerbiában. Megdöntötte ugyanis az ez évi rekordot – már ami az utakon tapasztalt szerencsétlenségek számát illeti. Egy nap alatt 126 baleset történt, 61 személy megsérült, hárman pedig életüket vesztették. A közlekedési rendőrség arra szólította fel közleményében a vezetőket, hogy lassítsanak, a gyorshajtás ugyanis az egyik leggyakoribb oka a tragédiák bekövetkezésének. Az év eleje óta tapasztalt, napról napra javuló adatokat rontotta el május 13-a azzal, hogy a balesetek számának további csökkenése helyett rekordszámú balesetet, sőt úgyszintén rekordnak számító sérültet jegyeztek pénteken.
A szombati nap sem bizonyult szerencsésebbnek, amikor ugyan az összesített adatok kevesebb balesetet mutattak országos szinten, egy hozzánk közel történt szerencsétlenség azonban megrázta Vajdaságot. Súlyos közúti baleset történt este kilenc óra körül a Horgos és Magyarkanizsa közötti útszakaszon. Három személy életét vesztette, hárman pedig súlyosan megsérültek. Két személygépkocsi ütközött össze, amelynek következtében a híradások szerint az egyik jármű lecsúszott az útról és felborult. A baleset oka feltehetően az elsőbbségadás elmulasztása volt.
Mint azt lapunknak adott nyilatkozatában Fehér László közlekedési mérnök kifejtette, a balesetek elemzése során meg kell egymástól különböztetnünk azok kiváltó okát és megnyilvánulási formáját. Ez utóbbi kategóriába tartozik például az elsőbbség megadásának az elmulasztása, szabálytalanság elkövetése előzés közben, mellékútról a főúton haladó elé történő kifutás, az úttestről való lehajtás is. Az előbbi kategóriába tartozik a fáradtság, az alkoholfogyasztás, az összpontosítás hiánya ilyen-olyan okok miatt.
– A szakértőkhöz már olyan balesetek ügyei kerülnek, amelyeknek következményei lettek, bírósági ügy keletkezett belőlük. Ezek általában nagyobb balesetek szoktak lenni. Hozzám is ilyen ügyek kerülnek. El tudom mondani, hogy legtöbbször az összpontosítás hiánya, mulasztás vezetnek bajhoz. Bár nem vallják be, az emberek a mobiltelefonra néznek, de fáradtak is lehetnek. A fáradság a tipikus oka annak, amikor a teherautósok lehajtanak az útról, vagy az úgynevezett diszkóbalesetek esetében is, amikor lehet alkoholfogyasztás is egy ok, de nem kötelező ennek jelenléte, sokszor elég az, hogy a hajnali órákban hajt valaki vissza, s a figyelme már csökken ilyenkor, akár meg is szunnyadhat. Az is problémát okozhat, ha valaki nem figyeli annyira a visszapillantót kanyar előtt, nem figyel a főútra való csatlakozás során.
Mint mondta, az újabb gépkocsik a formatervezés során eleve szélesebbek, hogy jobban védjék az utasteret, ez azonban elég nagy látószöget zár le, s ha valaki a mellékútról közeledik a főútra, előfordulhat, hogy a közeledő mindig benne lesz a holtszögben, nem veszi észre, baleset történik, ha nem áll meg teljesen a felzárkózás előtt.
– A kapkodás, a rohanó életmód is sokszor hozhat ránk bajt. Az összpontosítás hiányának egyik formája ez, mely nagyban felelős a gyorshajtásért. Előfordul, hogy valaki belesiet egy ollóba, későn veszi észre, hogy az előtte vezető lefékezett.
Az esti órák számítanak veszélyesebbnek a közlekedés során, különösen a szürkület utáni, 17–20 óra közötti időszak. Ősszel és tavasszal nagyobb a veszély, mert kerékpárosok, gyalogosok is nagyobb számban közlekednek. Ha ilyenkor lakott területen az ember nem vezet ötvennél alacsonyabb sebességgel, nem figyel eléggé, nem elég jók a fények, akkor gyalogos vagy kerékpáros láthatja a kárát a figyelmetlenségnek, akik szinte „beleolvadnak a kivilágítatlan környezetbe”. Pontos kimutatás nincs, a korrelációkat nem bizonyították, de hatással lehet az ember viselkedésére az időjárás is, sokan meteopaták, a légnyomás is befolyásolja a magatartást, kapkodunk, idegesebbek, gyorsabbak vagyunk – magyarázta Fehér.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az utakon látható régebbi gépjárművek veszélyforrásnak számítanak-e, a közlekedési mérnök elmondta, a gépkocsiknak át kell esniük megfelelő műszaki vizsgálatokon, melyek alkalmával próbának teszik ki a féket, kormányt, világítást is. Ezeknek a feltételeknek meg kell felelni akkor is, ha tizenöt éves az autó.
– Ha rendesen elvégzik a műszaki vizsgálatot, akkor ez nem jelenthet gondot. Tény viszont, hogy biztonságosabbnak számítanak az új gépkocsik, melyek olyan szenzorokkal vannak felszerelve, amelyek a régi kocsikban nem léteznek. A baleset következményeit is sikeresebben elhárítja az új kocsi.
Ami az utak minőségét illeti, vannak gondok.
– Aki ismeri az Óbecse és Péterréve közötti út javítatlan szakaszát, az tudja, hogy egyértelmű veszélyforrás a lyukak, meghibásodások miatt. Mondani sem kell, éjszaka a kockázat még nagyobb. Az új törvénybe ezért került bele: az út karbantartója felel az ilyen esetekért. Nem lehet egyszerűen kibiggyeszteni a jelet, hogy csak harminccal lehet közlekedni az adott szakaszon, a szakaszt pedig évekre úgy hagyni javítatlanul – mondta el lapunknak Fehér László.
