Kettősség a szerb–magyar határvonalon

A szerb államvezetés képviselői a napokban több alkalommal is a macedón, illetve bolgár határvonal őrzésével megbízott katonai–rendőrségi alakulatok hatékonyságát méltatták, hangsúlyozván, hogy az illegális migrációt sikerült megfékezni. Ennek ellenére a szerbiai ideiglenes befogadóközpontokban – elsősorban Szabadkán – mind több a migráns, de a kelebiai, valamint horgosi tranzitzónákban is egyre többen sátoroznak és a belgrádi parkok egy része is újfent a migránsok „otthonává” vált. Az elkeseredett emberek mind drasztikusabb módszerekhez folyamodva próbálnak átjutni Magyarország határán.

Ezzel szemben a határ magyar oldaláról érkező tudósításokban már nem találkozhatunk efféle drámai és megejtő képekkel, pedig tavaly ilyenkor még ott is hasonló volt a helyzet, mint a határ szerb oldalán. Úgy tűnik, a tavaly emelt műszaki határzár és az idén július 5-én foganatosított mélységi határellenőrzés beváltotta a hozzáfűzött reményeket, és Magyarországnak sikerül kézben tartania a migránsáradatot. Hogy ez valóban így van-e és a határ menti települések lakosságának valóban visszaállt-e a biztonságérzete – legalább részben –, Maczkó József, Kelebia, Toroczkai László, Ásotthalom és Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere nyilatkozott lapunknak.

CSAK BÍRJA MAGYARORSZÁG...

Kelebián merőben más a helyzet, mint bő egy évvel ezelőtt, amikor szinte nem múlt el olyan nap, hogy a településen ne jelenjen meg migránscsoport, erősítette meg Maczkó József. Mint hozzátette, amióta felépült az ideiglenes kerítés, majd a műszaki határzár, a migránsokat már közvetlenül a kerítés közelében sikerül elfogni. Kelebia első emberének értékelése szerint a település lakossága pillanatnyilag semmit nem észlel a szerb–magyar országhatáron való történésekből, és biztonságérzetük is javult. Nem úgy, mint a szerb–magyar határ másik oldalán fekvő vajdasági településeken, ahol néhol meglehetősen nagy a káosz, jegyezte meg a polgármester.

– Pillanatnyilag erős katonai mozgás jellemző a településen. A rendőrség, a készenléti rendőrség, a határrendészet és a honvédség óriási erőkkel vonult fel. Kelebia mindig is a határvédelem műszaki központja volt. Jelenleg rendkívül kifejezett a mozgás, tehergépkocsik, katonák, járőrözés, helikopterek repülnek át a település felett. A helikopterek számára leszállóterületet is biztosítania kellett az önkormányzatnak, valamint szálláslehetőséget, megoldani az étkeztetést. Mindezt természetesen megéreztük, a migránsok beáramlását viszont nem. Talán azt is érdemes megemlíteni, hogy hamarosan kiépítik a közvilágítást, illetve a kerítés mellé valamiféle utat is építenek. Ennek és a fokozott járőrözésnek köszönhetően mindenféle különleges eszköz nélkül is ellenőrizni tudják a nyomvonalat. A helyi polgárőrség és helyi rendőrség is intenzíven járőrözik közösen. Állami pénzeszközökből kamerarendszert is kiépítettünk a településen. Azt persze nem tudjuk, hogy Magyarország mindezt meddig bírja majd anyagilag. Nincsenek különösebb félelmeim azzal kapcsolatban, hogy az ellenőrzést nem lehet sokáig ilyen szinten fenntartani. Azt viszont látom, hogy a kormány igen nagy erőfeszítéseket tesz az országhatár megőrzésére. Ez sok pénzbe kerül. A napokban is 10,7 milliárd forintot irányított át a kormány a migránsáradat megfékezésére. Ezeket a pénzeket máshonnan kell elvenni. Sajnos nincs más járható út, a déli határ védelmét fenn kell tartani – fogalmazott Maczkó József.

ÁSOTTHALOM ISMÉT NYUGODT TELEPÜLÉS

Toroczkai László egyetért az értékeléssel, hogy a műszaki határzár hatékony, és Magyarország déli határvonalának őrzésére kialakított rendszer tökéletesen működik. Az illegális migráció persze nem ért véget – ezt elsősorban Szerbiában érzik –, viszont sikerült elterelni a térségből, fűzte hozzá a polgármester, mondván: számára elsősorban az a fontos, hogy Ásotthalom ismét nyugodt település legyen, hiszen tavaly sokat szenvedett a lakosság, de Királyhalom is a túloldalon.

– A helyi lakosságnak lelkileg is nehéz volt feldolgoznia a történéseket, később pedig incidensek is történtek. Először lakatlan tanyákra, később pedig lakott tanyákra is betörtek a migránsok. Kerékpárt is loptak, de gépkocsit is és azzal indultak Nyugat-Európa irányába. Ásotthalom és Királyhalom között egy halálos áldozattal végződő verekedésre is sor került a szerb oldalon, ám az elkövetőt már Magyarországon fogták el. A migránsáradat bőven okozott kellemetlenséget a lakosságnak. Úgy érzem, hogy a lakosság biztonságérzete mostanra helyreállt. A jelenség nemcsak a helyiek nyugalmát tette tönkre, hanem a település fejlődését is. 2013 decemberében polgármesterré való megválasztásomkor két fejlesztési irányt jelöltem meg: az egyik az idegenforgalom, a másik pedig a mezőgazdaság. A migrációs hullám pedig éppen ennek a két ágazatnak okozta a legnagyobb károkat. Ebben a történetben azt sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy sem az illegális migrációs áradatot generáló uniós politikusok, sem a schengeni határ, illetve a törvényes rend védelme nem árnyékolhatja be az egyébként egyre kedvezőbben alakuló szerb–magyar kapcsolatokat – magyarázta Toroczkai.

Ásotthalom polgármestere a beszélgetés során fontosnak tartotta aláhúzni azon véleményét, hogy a migránsválságot bizonyos politikusok és érdekkörök finanszírozzák, illetve szervezik. A Horgos és Röszke közötti senki földjén – amely azért mégis Szerbiához tartozik – kialakult tiltakozás résztvevőit is különböző civil csoportosulások szervezték, azaz lázították, mondta Toroczkai.

– A szervezéssel gyanúsítható személyeket saját szememmel láttam. Amikor tavaly szeptember 15-én a magyar kormány lezárta a határt, és a magyar rendőrökkel az ásotthalmi határátkelőn voltam, láttuk, hogy egy migránscsoport békésen várakozik a határátkelőn. Egyszer csak gépkocsik jelentek meg, közöttük szerbiai rendszámtáblájúak – egyebek mellett topolyai –, és hangosító felszerelést vettek elő az autókból, valamint előre elkészített transzparenseket nyomtak a migránsok kezébe, akik onnantól kezdve tüntettek. Az akkor és ott látott személyek némelyike most a Horgosnál tiltakozó migránsokat is felkereste, ezt tv-kamerák rögzítették, a televíziós tudósításokban nemcsak én, hanem egyes újságírók is felismerték ezeket az embereket – taglalta Ásotthalom polgármestere.

ÉLETTERÜK SZABAD PRÉDA VOLT

Nógrádi Zoltán arról számolt be lapunknak, hogy a műszaki határzár elkészültét, illetve az illegális határátlépés szigorúbb szabályozásának életbe lépését követően a 6 ezer lelket számláló település megnyugodott, de azt is tudják, hogy az újkori népvándorlás okai nem szűntek meg, ezért arra készülnek, hogy továbbra is lesznek hatásai a migrációnak a határ menti településekre, ha nem is olyan mértékben, mint az elmúlt két évben.

Mórahalmon az elmúlt két évben az áthaladó migránsok nem okoztak olyan eseményt, amely bűncselekménybe torkollott volna. Az volt a céljuk, hogy mihamarabb átjussanak, nem csak a településen, hanem Magyarországon is, és eljussanak Ausztriába vagy Németországba. Az, hogy naponta mintegy 4 ezer illegális bevándorló haladt át a kisvároson, rontotta a lakosság életminőségét, hiszen nőtt a bizonytalanság. Az is táplálta ezt a bizonytalanságot, hogy úgy látták, nincs az az erő, amely ezt az újkori népvándorlást megállíthatná. Úgy érezték, hogy tereik, kertjeik szabad prédává válhatnak bizonytalan ideig, mert a település nem tud egy ekkora tömeggel együtt élni.

Akkor keseredtek el végképp, mondta a polgármester, amikor Merkel kancellár bejelentette, hogy a migránsok befogadásának nincsen felső határa. Aztán amikor 2015-ben a Junker bizottság közölte, hogy elmennek nyári szabadságra, és nem lesz menekültügyben megoldás, akkor úgy érezték, cserben hagyták a migrációs nyomás alatt élő határ menti településeket. Lélektanilag a határzár kiépítésének bejelentése, majd megkezdése jelentett reménysugarat. Az üzenet –, hogy elfogadhatatlan, hogy ellenőrzés nélkül a világ egyik része átvonuljon egy másik területre –, megnyugtató volt számukra. A határzár megépítésének megkezdése terelő hatással bírt, máshol kerestek rést a bevándorlók. A határzár elkészültével tulajdonképpen egyik pillanatról a másikra megszűnt a migránsok tömeges jelenléte Mórahalmon. A polgármester szerint ezt lélektanilag megélni is furcsa volt.

Július 5-étől van érvényben Magyarországon az a törvény, miszerint a határzár megrongálása bűncselekménynek számít, illetve a hatóságok szigorú mélységi ellenőrzést is tartanak, és ha az országhatártól számított 8 kilométeren belül elfogják az illegális határátlépőket, visszaviszik a tranzitzónákhoz, hogy legálisan kérelmezzék a belépést Magyarország területére.

Nógrádi Zoltán szerint a menekültválság még nem múlt el, a déli határra továbbra is nagy nyomás nehezedik, éppen ezért a határ menti települések nemrégiben konferenciát tartottak a menekültkérdésről. Nagyon fontos, hogy a megerősített határőrizet a rendfenntartók jelentős számú jelenlétét jelenti a kisvárosban is, továbbá ennek következményeként infrastrukturális beruházások történnek.

A határ menti települések arra készülnek, fogalmazott Nógrádi Zoltán, hogy mindennapi életüket továbbra is befolyásolja az országhatárra nehezedő nyomás, de a szigorításoknak köszönhetően már nem olyan mértékben mint egy évvel ezelőtt.