Ülésezik a köztársasági képviselőház, 30 napirendi pontról vitáznak a politikusok.
Kovács Elvira, a köztársasági parlament Európai Integrációs Bizottságának elnöke az ülésen elmondta, hogy a bizottság a többi között a külföldiekről szóló törvény módosítási javaslatairól, a külföldiek munkavégzéséről szóló törvény módosításáról, de a vasúti törvény módosításáról és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló törtvényjavaslatról is egyeztetett. A bizottság feladata, hogy figyelemmel kísérje a folyamatot, mondta Kovács Elvira, aki hozzátette, hogy a tervek szerint az őszre elkészül az Európai Bizottság újabb jelentése.
– A képviselőház munkatestületeként valóban igyekszünk hozzájárulni ahhoz, hogy a jelentésben szereplő osztályzatok a lehető legpozitívabbak legyenek – hangsúlyozta Kovács Elvira, aki hozzátette, hogy az Euórpai Bizottság az előző két jelentésben kimondta, hogy Szerbia valóban készen áll arra, hogy megnyissa a hármas klasztert, ami jelentős lépésnek számít az ország számára, azonban ez az elmúlt másfél évben nem történt meg.
SOKKAL TÖBB ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYT ADTAK KI
– Az elmúlt években megfigyelhettük, hogy növekedett a kiadott építkezési engedélyek száma – mutatott rá Újhelyi Ákos a mai parlamenti felszólalásában.
– Tíz évvel ezelőtt átlagosan 240 napot, néha több évet kellett várni az építési engedélyre. 2020-ban az építési engedélyeket 9 nap alatt adták ki. 2015-ben összesen 10.438 építési engedélyt adtak ki Szerbia területén, 2021-ben ez a szám 30.177 volt. Szabadkán 2011-ben 141 engedélyt adtak ki, míg 2021-ben ez a szám közel hatszorosára növekedett, 815-öt tett ki – magyarázta a VMSZ képviselője.
Meg kell találni az egyensúlyt az építőipari tevékenység növekedése és a környezetvédelem között, mutatott rá Újhelyi. Felhívta a figyelmet, hogy különösen érzékeny az újra nem hasznosítható veszélyes építési hulladék ártalmatlanításának kérdése. A régebbi épületek rekonstrukciója és bontása után rengeteg ilyen anyag marad vissza, elsősorban azbeszt, ezért speciális helyszíneket kellene meghatározni.
Újhelyi elmagyarázta, hogy a Vajdaság Környezetvédelmi Programjának 2016-2025 adatai szerint csak a nagykikindai egészségügyi hulladéklerakó rendelkezik engedéllyel az azbeszt ellenőrzött körülmények közötti ártalmatlanítására.
– Ezért is fontos, hogy hét év elteltével Szabadkát, Topolyát, Kishegyest, Zentát, Csókát, Magyarkanizsát és Törökkanizsát lefedő Regionális Hulladéklerakó, valamint a bikovói Újrahasznosító és Hulladékgazdálkodási Gyár megépüljön, amelyben 24 millió eurót fektettek be – mondta el felszólalásában Újhelyi.
Újhelyi arról is beszélt, hogy a a VMSZ küldöttsége az IPARD 3 programot is támogatja, hiszen az nagyban segítheti a mezőgazdászokat, amely nemcsak a kedvezőtlen időjárás miatt került nagyon nehéz helyzetbe, hanem az alacsony felvásárlási árak miatt is.
A képviselő úgy véli, hogy az egyik legfontosabb most a vasút fejlesztése, hiszen sokkal környezetbarátabb közlekedési megoldás, akár a személyszállításra gondolunk, akár az árú szállítására. Hozzátette, hogy ezért is lenne fontos, hogy mielőbb megoldást találjanak a határellenőrzésre, hogy ne kelljen hosszú ideig várakozni. A vasúti infrastruktúra fejlesztése döntő fontosságú az ország további gazdasági fejlődése és előrehaladása szempontjából, szögezte le a politikus.
AZ OKTATÁSI MINISZTERRŐL SZÓLÓ JAVASLAT IS NAPIRENDEN SZEREPEL
Szintén napirenden szerepel az a javaslat is, hogy Slavica Đukić-Dejanovićot, a Szerbiai Szocialista Párt politikusát nevezzék ki oktatási miniszternek. Az ülés elején Ana Brnabić kormányfő elmondta, Slavica Đukić-Dejanović hét mandátumban volt képviselője a szerb parlamentnek.
Képernyőfelvétel
Slavica Đukić-Dejanović rendes egyetemi tanárként tevékenykedik. 2016 augusztusától 2020 októberéig a kormány demográfiáért és népesedéspolitikáért felelős tárca nélküli miniszteri posztját töltötte be. Jelenleg speciális tanácsadóként dolgozik. Hét könyv, valamint több mint 200 tudományos munka szerzője és társszerzője.
A képviselők megtárgyalják a 2006. november 21. után született gyermekek után járó, egyszeri tízezer dináros pénzbeli segélyben részesülő szülők nyilvántartásba vételéről szóló törvényjavaslatot, valamint a gyermekes családok anyagi támogatásáról szóló törvény módosítását. Ana Brnabić elmondta, az idén mintegy 87 milliárd dinárt különítenek el a köztársasági költségvetésből a gyermekes családok pénzügyi támogatására.
A tisztségviselők a többi között az épületek legalizálásáról szóló törvény módosítási javaslatát is megvitatják.
Nyitókép: Képernyőfelvétel
