Nem sokkal az árvízkatasztrófát követően a legnagyobb szerbiai biztosító társaságok már jelezték, hogy azok, akik biztosították vagyonukat, ne aggódjanak, a lehető legrövidebb határidőn belül megkapják a kártérítést. A biztosítóházak arra kérték ügyfeleiket, hogy fényképezzék le az árvíz okozta kárt, kíséreljék meg megakadályozni, hogy biztosított ingatlanukon, vagy egyéb vagyontárgyukon újabb kár keletkezzen, majd azonnal vegyék fel a kapcsolatot a biztosítóházzal. A biztosítótársaságok számításai szerint elsősorban gépjárművek után kell majd kártérítést fizetniük, mivel ingatlanjukat csak nagyon kevesen – állítólag a lakosok 10 százaléka – biztosítják az országban.
Szekér László, a Milenijum biztosítótársaság szabadkai fiókintézetének igazgatója lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy azok, akik biztosították vagyonukat, biztosan kártérítésre számíthatnak. Persze különbséget kell tenni a vagyonkár, valamint a gépjármű- és a mezőgazdasági kár között. A különböző ingatlanokban keletkezett kár esetében a tulajdonos annyi pénzt kap, amekkorára a kárfelmérők a kár nagyságát becsülték, magyarázta Szekér, majd nyomatékosította: azoknak, akik az árvíz sújtotta területeken biztosították ingatlanukat, minél előbb be kell nyújtaniuk biztosító társaságukhoz kártérítési igénylésüket.
– A feltételezések szerint az árvízkatasztrófa hatalmas károkat hagyott maga után, főleg az ország déli, illetve nyugati részén. Ugyanakkor Vajdaságban sem zárhatjuk ki az árvízkár lehetőségét. Ami a gépjárműveket illeti, ezek esetében más a helyzet, mint az ingatlanok tekintetében. Gyanítom, hogy csak kevés gépkocsira kötöttek casco biztosítást, legyen szó teljesről, vagy csak részlegesről. Azok, akik casco biztosítást kötöttek, nagyon gyors eljárásra számíthatnak: a kárfelmérők felbecslik a kár nagyságát, ebből levonják a gépjármű évjáratától függően meghatározott amortizációt, majd ezt követően átutalják a kártérítést. Megemlíteném, hogy kevés a kárfelmérő, különösen a mezőgazdaság területén hiányoznak. A mezőgazdasággal kapcsolatban az a probléma is felmerülhet, hogy nem tudni pontosan: milyen nagyságrendben ültettek be egy bizonyos földterületeket. Ezért hosszabb időbe telik, hogy felbecsüljék a mezőgazdaságban keletkezett kárt. Azok, akik semmiféle biztosítást nem kötöttek, biztosan nehezebb helyzetben lesznek, esetükben bonyolultabb lesz felmérni az árvízkárt. Persze a szerb miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy az állam, lehetőségeihez mérten, mindenkit kárpótol. A Szerbiai Biztosító Társaságok Közössége itt is fontos szerephez jut, hiszen feltehetőleg kárfelmérőik részt vesznek majd az árvízkár felmérésében. A biztosító társaságok, a kormány és a politikai-gazdasági struktúrák közös munkájára lesz szükség – foglalta össze Szekér.
A szerbiaiak biztosítási kultúrájával kapcsolatban a szakember elmondta, hogy mezőgazdasági biztosításból kötik a legkevesebbet az országban, élen pedig a gépjárműbiztosítások állnak. A nagyobb városokban egyre többen biztosítják ingatlanukat, vagy kötnek életbiztosítást, a falvakban viszont csak nagyon kevesen. A mostani árvízkatasztrófához hasonló helyzetekben válik nyilvánvalóvá, hogy miért éri meg biztosítást kötni, jegyezte meg Szekér.
@kiem = Azok, akik casco biztosítást kötöttek, nagyon gyors eljárásra számíthatnak: a kárfelmérők felbecslik a kár nagyságát, ebből levonják a gépjármű évjáratától függően meghatározott amortizációt, majd ezt követően átutalják a kártérítést.
