Kilencvennégy közjegyző tette le augusztus elején hivatali esküjét Nikola Selaković igazságügyi miniszter előtt a Szerbiai Képviselőházban. A közjegyzők várhatóan szeptember 1-jén kezdik meg munkájukat. Az igazságügyi miniszter az eskütétel alkalmából kifejtette, hogy a közjegyzői hivatal bevezetésével Szerbia korszerűsíti az igazságszolgáltatását, növeli a jogbiztonságot, kiváltképp az ingatlan-adásvétel tekintetében, valamint kedvezőbbé teszi a befektetési légkört az országban. Arról, hogy milyen feladatokat látnak majd el a közjegyzők és mire számíthatnak a polgárok az új intézmény bevezetésével, Bús Karolina zentai közjegyzővel beszélgettünk.
Pontosan milyen feladatokat látnak majd el a közjegyzők?
– A közjegyzőség egy teljesen új jogászi professzió. Hatásköre széleskörű, legfőbb feladata a jogbiztonság minél magasabb szintre emelése. A közjegyzőségről szóló törvény szerint a közjegyző a jogügyletekről, nyilatkozatokról és jogi jelentőséggel bíró tényekről közokiratot állít ki és azokat hitelesíti. Ezenfelül magánokiratokat hitelesít, a felek megbízásából pénzt, értékpapírt és más tárgyakat vesz át megőrzésre és lefolytatja a bíróság által a hatáskörébe utalt eljárásokat. A kiállított közokirat tartalma lehet szerződés, nyilatkozat, jegyzőkönyv, tanúsítvány, igazolás. A közjegyző által kiállított okirat, mint közokirat, egyenrangú a bíróság vagy más hatóság által kiállított okirattal. Kizárólag közjegyzői okiratban köthető meg a jövőben a házassági és élettársi vagyonjogi szerződés, a házastársak vagy élettársak vagyonmegosztási szerződése, a törvényes eltartásról szóló megegyezés, az ingatlanforgalmi szerződés, a jelzálogszerződés, az örökhagyó és az örökösök közötti vagyonátruházási és vagyonelosztási szerződés, az eltartási szerződés, az ajándékígéret szerződés és a halál esetére szóló ajándékozási szerződés. A felek kérésére a közjegyző okiratba foglalhat olyan jogügyleteket is, amelyekre a törvény nem irányozta elő az ő kizárólagos hatáskörét, ezek pedig: az ingóságokkal és jogokkal való rendelkezésről szóló szerződések, alapítvány létrehozása céljából tett nyilatkozat, elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott iratok érvénytelenné nyilvánítása, végrendelet, az örökhagyó nyilatkozata, amellyel a kötelesrészre jogosult örököst kizárja vagy megfosztja örökségétől, az örökhagyó nyilatkozata mellyel elrendeli, hogy a jövendő örökös adóssága vagy éppen a neki tett ajándék ne számítódjon bele az örökség rá eső részébe, apasági nyilatkozat és az elismert apasággal való egyezésről szóló nyilatkozat, beleegyezési nyilatkozat a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban. Fontos tudni, hogy a közjegyzői jegyzőkönyv is közokirat. A jövőben kizárólag közjegyző vezetheti a jegyzőkönyvet azon részvénytársaságok közgyűlésén, amelyeknek száznál több részvényese van, valamint akkor is, ha a részvénytársaság más szerve dönt olyan kérdésben, amely eredetileg a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Jegyzőkönyvbe kell foglalni azokat a tényeket is, amelyek a közjegyző eljárása nyomán következtek be, mint például az óvás, felszólítás, felmondás, megszakítás, kézbesítés, ha ezek a fenn felsorolt jogügyletekre vonatkoznak. Ezenkívül a közjegyző jegyzőkönyvet készíthet bizonyíték felvételéről a peres vagy a peren kívüli eljárás megindítása előtt, illetve a biztonsági intézkedés meghozatala előtt, tanú kihallgatásáról, ha azt a bíróság jogsegély keretében kéri, a hagyaték összeírásáról és felbecsléséről, a felek közötti kiegyezésről a bírósági vagy közigazgatási eljárás megindítása előtt, a pénzbeli követelések biztosítására irányuló megegyezésről, a hitelező nyilatkozatáról, amellyel meghosszabbítja az adós teljesítési határidejét, valamint azon tények megállapításáról, amelyek bekövetkezte meghatározza a bírósági vagy közigazgatási kiegyezés végrehajthatóságát. A közjegyző a következő igazolásokat is kiadhatja: igazolás az életben létről, igazolás irat felmutatásáról az arra felhatalmazott személynek, a törvény által előírt akaratnyilvánítás megtörténtének igazolása, igazolás a váltó vagy a csekk óvásáról. A közjegyző hitelesíthet magánokiratot is. Ebben az esetben a magánokirat közokirattá válik. Nem hitelesíthető olyan tartalmú magánokirat, amelynek kiállítását a törvény a közjegyző kizárólagos hatáskörébe helyezte. A közjegyző hitelesíthet aláírást, másolatot és a jogi személy igazgatási szervének határozatát. Hitelesíthet szövegfordítást is, ha bejegyzett bírósági tolmács. A bíróság által a közjegyző hatáskörébe utalható nemperes eljárások a következők: hagyatéki eljárás abban az esetben, ha az örökösök között nincsen vita, a közös dolog birtoklásának és használatának szabályozása, a közös tulajdon vagy vagyon megosztása, mezsgyevita rendezése.A változás abban áll, hogy azok a jogügyletek, amelyeket a törvény a közjegyzők kizárólagos hatáskörébe helyezett, ezután csak közjegyző közreműködésével jöhetnek létre.
Milyen előnye, vagy esetleg hátránya van annak, hogy ezeket a feladatokat, hatásköröket a közjegyzők vették át?
– A közjegyzőség bevezetésének egyik fő célja a jogbiztonság magasabb szintre emelése. A közjegyző köteles megtagadni közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, valamint akkor is, ha felmerül annak a gyanúja, hogy ügyfele a jogügylettel törvényes kötelezettségei alól szeretne kibújni, vagy pedig harmadik személynek akar szándékosan kárt okozni. Ezenkívül köteles ügyfeleit részrehajlás nélkül tájékoztatni a tervezett jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, figyelmeztetni, ha úgy találja, hogy ügyfele nyilatkozata nem eléggé érthető vagy kétértelmű, felhívni a figyelmet, ha az pergyanús, illetve a jogi akadályok felmerülésének lehetőségére.
A másik kiemelt cél a bíróságok tehermentesítése. Mivel a bíróságoknak lehetőségük nyílik a fenn felsorolt nemperes eljárásokat a közjegyző hatáskörébe utalni, a közjegyzőség bevezetésének pozitív hatással kell lennie a bíróságok hatékonyságára is.
Milyen pozitív hozadéka lesz annak, hogy most már Szerbiában is van közjegyzőség?
– A nagyobb jogbiztonság többek között a gazdasági életre lesz pozitív hatással. Gyorsabb lesz az ügyintézés, csökkenni fog az előírások be nem tartására irányuló magatartás gyakorisága, és ennek megfelelően a beruházási kedv növekedése is várható.
Költség tekintetében a polgárok milyen változásra számíthatnak?
– A közjegyző kioktatási kötelezettségének folyamodványa az, hogy a közreműködésével létrejött jogügyletek kapcsán kevesebb esetben keletkezik vita és bírósági per. Ily módon a polgárok már előre időt és pénzt takarítanak meg. A közjegyzői díjszabást az igazságügyi miniszter fogja meghozni.
Van-e elegendő közjegyző az országban, elsősorban a magyarok lakta területeken?
– Jelenlegi információim szerint az ország területére 371 közjegyzői irodát irányoztak elő. Minden községben nyílik egy közjegyzői iroda, a nagyobb községekben pedig minden 25 ezer lakosra egy iroda nyílik. A magyarok lakta területeken a közjegyzői irodák száma a következőképp alakul majd: Szabadkán 6, Topolyán, Óbecsén és Magyarkanizsán 2-2, Zentán, Adán és Kishegyesen pedig 1-1. Pillanatnyilag a kinevezett közjegyzők száma Szabadkán 2, Magyarkanizsán és Zentán 1-1. Topolyán, Óbecsén, Adán és Kishegyesen még nem neveztek ki közjegyzőt.
