A szerbiai ügyvédek, akik nagyjából egy hónapja szüntették be a munkát, továbbra is egységesek, és kitartanak követeléseik mellett. Az elmúlt időszakban a Vajdasági Ügyvédi Kamara 1800 tagjából csupán három ellen tettek fegyelmi feljelentést amiatt, mert megszegték a munkabeszüntetésre vonatkozó belső szabályzatot. Mivel a feljelentések kapcsán eddig nem jártak el, egyelőre azt sem tudni, hogy mindegyik jogos-e. A központi, Szerbiai Ügyvédi Kamara, amelynek a tartományi kamara tagságával együtt 8500 tagja van, tekintetében nem tudni, hogy hányan szegték meg esetleg a munkabeszüntetésre vonatkozó szabályzatot, bár a beavatottak szerint ez a szám csak elenyésző lehet.
A KÖVETELÉSEK LAJSTROMA
Arra, hogy pontosan mit követelnek az ügyvédek, Józsa László szabadkai ügyvéd, a vajdasági kamara igazgatóbizottságának tagja emlékeztetett lapunknak nyilatkozva: a közjegyzőségről szóló törvény és az azt kiegészítő törvénymódosítások – ezen belül elsősorban az ingatlanforgalomról szóló törvény – visszavonása, majd ezt követően az ügyvédek és a közjegyzők kiegyensúlyozottabb munkáját lehetővé tevő szabályzás bevezetése. Ezenkívül az ingyenes jogsegélyről szóló törvény tervezetének visszavonását és átdolgozását is követelik, tekintettel arra, hogy az egyrészről sérti az ügyvédek egzisztenciális érdekeit, másrészről pedig rosszul megfogalmazott tervezetről van szó, magyarázta Józsa, hozzátéve, hogy mindezen felül követelik minden olyan egyéb törvény felülvizsgálatát, amely beszűkíti az ügyvédek munkavégzési lehetőségét, valamint kérik, hogy folytatódjon az adóztatással kapcsolatos problémák megtárgyalása az illetékesekkel. Egyébként Józsa elmondása szerint utóbbi követelésük mostanra már háttérbe szorult.
A POLGÁR IS VESZÍT
Válaszolva a kérdésre, hogy a közjegyzőség bevezetésével pontosan milyen jogokat, lehetőségeket veszítettek el az ügyvédek, Józsa elmondta: a vonatkozó jogszabály, valamint az ingatlanforgalomról szóló törvényben megejtett módosítások miatt ingatlan-tulajdonjog átruházással és ingatlanokon fennálló úgynevezett dologi jogokkal kapcsolatos szerződéseket ezentúl kizárólag közjegyzők állíthatnak össze.
– Ez nem csak azt jelenti, hogy szeptember 1-től ügyvéd nem készíthet jogérvényesen adásvételi, ajándékozási, megosztási, élethossziglani tartási és gondozási szerződést, hanem azt, hogy ezt senki más nem teheti meg, csak a megválasztott, egyelőre hetven-egynéhány közjegyző. Mindeddig úgy volt, hogy bárki, aki jogi értelemben ehhez érzett magában elég írástudást, elkészíthette az előbb említett szerződéseket és a szerződő felek ezt hitelesíthették a bíróságon. Ami a kiadásokat illeti, a közjegyzőség bevezetése elsősorban a kis értékű szerződések, vagy a vérrokonok közötti ajándékozási szerződések tekintetében terheli a polgárokat. Egy példa: az ajándékozási szerződés hitelesítési illetéke a korábbi 1970 dinár helyett ma nagyjából 19 ezer dinár. Az ügyfél kényelme szempontjából a költségek növekedése csupán egy érv: lévén, hogy egyelőre nem teljes a közjegyzői kar, ma csupán hetekre előre lehet időpontot foglalni a közjegyzőknél. Egy másik példa a felmerülő gondokra: ha korábban egy ügyfél, mondjuk, azzal fordult ügyvédhez, hogy vagyontárgyát ajándékozási szerződéssel egyik gyermekére szeretné átíratni, akkor munkájának természetéből kifolyólag az ügyvéd elkezdte faggatni az ügyfelet, hogy pontosan mi is a szándéka, és a beszélgetésből kiderülhetett, adott jogi helyzetben esetleg más jogügylet lenne az ügyfél számára előnyösebb. Így az is megtörténhetett, hogy végül nem ajándékozási, hanem élethossziglani tartási és gondozási szerződés született. Ez a forgatókönyv mostantól ki van zárva, hiszen a közjegyzőnek az az egyetlen dolga, hogy a nála hivatalos kataszteri tulajdoni lappal megjelenő ügyfelek kérésének megfelelően megírja a szerződést, és nem jár utána, hogy mi áll az ügyfél érdekében. Ezen a ponton meg is áll a szolgáltatása, nem „fogja kézen” az ügyfelet, és nem intézkedik a későbbi adóhivatali eljárásban vagy a kataszteri hivatali eljárásban. Ebből kifolyólag az ügyfelek többségének továbbra is tanácsos ügyvédhez fordulniuk utóbb említett két eljárás miatt. A közjegyzőség, mint mindenütt a világon, Szerbiában is kevésbé ügyfélbarát szolgálat, amelytől az ügyvédség, feladatkörét, munkamódszerét és munkastílusát tekintve is, eltér – magyarázta Józsa.
Beszélgetőtársunk szerint az, hogy szerződést csupán közjegyző készíthet, olyan, mintha valaki rendeletbe hozná, hogy a szerbiai földtulajdonosok közül növénytermesztéssel csupán az foglalkozhat, akinek kertészetmérnöki diplomája van, és a parasztembereknek megtiltanák, hogy eke mögé álljanak.
SENKINEK NEM JÓ
Összegezve megállapíthatjuk, hogy a közjegyzőség bevezetésével az ügyvédek és a polgárok lehetőségeik, de pénzük tekintetében is veszítenek. Azt is érdemes megemlíteni, hogy az állam is bevételtől esik el a közjegyzőség miatt. Józsa ezt a Szabadkai Alapfokú Bíróság példáján vázolta fel: a hitelesítési illetékeken a bíróság működtetési költségeinek jelentős hányadát kereste meg. A beavatottak szerint nagyjából havi 30 ezer euróról van szó. Ennek az illetéknek egy része a bíróságnál maradt, a másik rész pedig a központi állami költségvetésbe folyt be. Most ettől az illetéktől esett el a bíróság, valamint az állam is. Ez az illetékkiesés komoly gondot jelent a bíróságok működésében. Hogy a hiányzó összeget honnan kapják meg a bíróságok, egyelőre nem tudni, pontosabban erről senki nem beszél.
Kérdésünkre, hogy ha a közjegyzőség ilyen formában sem a polgárok, sem az ügyvédek, sem az állam érdekét nem szolgálja, akkor kiét igen, Józsa megjegyezte: ez a rendszer ilyen formában senki számára nem jó, társadalmi és egzisztenciális szempontból is veszteseket idézett elő. Megtörténhet, hogy a kormány most már csupán valamiféle politikai presztízs és szakmai dac miatt ragaszkodik ehhez a megoldáshoz, hiszen észérveket lehetetlen felsorolni, fogalmazott az ügyvéd.
A KORMÁNYZATNAK KELL LÉPNIE
Jelenleg úgy tűnik, az állam és az ügyvédek között fennálló patthelyzetből nincsen kiút. A Vajdasági Ügyvédi Kamara megállapítása szerint a működésképtelenségre kárhoztatott igazságszolgáltatás nagyjából harminc-negyven napig tudja húzni, utána azonban fenntarthatatlanná válik, mivel akár van működő ügyvédség, akár nincsen, működő bűnelkövetések vannak, taglalta Józsa.
– Azért választottuk a tiltakozás ezen formáját, mert ez bizonyul hatékonynak. Amikor a tárgyalásos módszerhez folyamodtak az ügyvédek, akkor a végrehajtó hatalmat képviselő igazságügyi miniszter részéről csupán a fenyegetésekig elmerészkedő álláspontokat sikerült kapniuk. Az a megállapítás is különösen sértette az ügyvédséget, hogy a közjegyzőség bevezetésével alakul ki Szerbiában a jogbiztonság. Ezzel valójában azt állítja a hatalom, hogy Szerbiában az idén augusztus 31-ig nem volt jogbiztonság. Ez egyszerűen nem felel meg az igazságnak. Ma valóban úgy tűnik, hogy patthelyzet van, hiszem azonban, hogy a kitartásban az ügyvédség az erősebb. Ha valakinek beletörik a bicskája ebbe a helyzetbe, az nem elsősorban az ügyvédség lesz. A patthelyzet feloldásában a kormányzatnak van felelőssége és értékelésünk szerint végül rákényszerül megtenni a megfelelő lépést – fejtette ki Józsa.
