Budapesti tudósítónktól
Utazni jó. Ebben vélhetően mindannyian egyetértünk. Mint ahogyan abban is, hogy az utazás akkor válik igazán izgalmassá, ha szűkebb pátriánkat magunk mögött hagyva igyekszünk valahová, és egy határátkelés is szerepel az útitervben. Azonban éppen a határátlépés az a pont, ami sokakban eleve idegrángást idéz elő. Nem a vámvizsgálat, nem a szigorú ellenőrzési szabályok miatt, hiszen manapság már nem vetik alá testüregmotozásnak az embert, ha egyik országból a másikba szeretne eljutni.
Az ideges reakciókat az arra hajlamosaknál rendszerint az váltja ki, hogy a határátkelés, ha Szerbia és Magyarország között, a röszkei átkelő igénybevételével történik, esetenként meglehetősen időigényes foglalatosság. Az alig araszoló autósor nagy megpróbáltatás még a türelmesebbeknek is, amikor azonban azzal kell szembesülni, hogy az átkelő a tumultus ellenére sem üzemel teljes kapacitással, még a halvérűekben felvetődik a kérdés: miért? Miért kell ennyit várni egy amúgy potenciálisan nem zsúfoltnak tűnő napon akár az egyik, akár a másik irányból próbál az ember átjutni? Miért nem nyitnak meg újabb kapukat? Mikor döntenek úgy az illetékesek, hogy most már tényleg nagy a tömeg?
Kérdéseinkkel Pál Jánost, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivőjét kerestük meg. Elmondása szerint a határőrség általában odafigyel arra, hogy egy-egy időszakban mekkora forgalom bonyolódik le egy bizonyos határátkelőn, s ennek alapján határozza meg, hányan állnak munkába.
Illusztráció, www.infovilag.hu
– Vannak időszakok, mint például a nyári szabadságolások vagy a jelentős ünnepek, amikor a megszokottnál jóval nagyobb forgalomra kell számítani a határátkelőkön is. Legutóbb húsvétkor volt olyan időszak, amikor az ünnepet megelőző és az azt követő időszakban is igen sokan keltek át a határon. Ilyen esetekben természetesen több embert vezényelünk az átkelőkre, így a röszkeire is. Törekszünk arra, hogy a határátkelő teljes kapacitással működjön. Jelenleg a röszkei átkelőnél öt-öt sáv áll a személygépjárművek rendelkezésére.
Ebben az esetben miért tapasztalják a gyakran utazók, hogy az átkelő kapuknak csak egy része üzemel olyan esetekben is, amikor a várakozók számából ítélve többre is igény lenne?
– Általában a forgalomnak megfelelően tervezzük a nyitott kapuk számát, valamint törekszünk arra, hogy ne legyen fennakadás a határforgalomban. A fennakadás azonban nemcsak a sávok számából adódhat, hanem az áthaladási kategóriákból is. A schengeni szabályozás szerint az uniós állampolgárokat és a harmadik országbéli állampolgárokat külön kell kezelnünk, a két csoportra eltérő ellenőrzési technikák vonatkoznak. Adódhatnak helyzetek, amikor egy-egy olyan eset történik a határátkelőhelyen (bűncselekményekre, szabálysértésekre gondolok), ami miatt embereket kell elvonnunk biztosítási vagy egyéb feladatok végrehajtására az ellenőrzéstől. Ilyenkor történik meg, hogy csak két sáv működik. De ha a forgalom növekszik, a kollégák azonnal intézkednek, hogy hatékonyan, gyorsan kezelhessék az utasforgalmat.
Egy-egy váltásban hányan dolgoznak az útlevél-ellenőrzésen, vámkezelésen?
– A rendőrségnél egy-egy váltásban többféle munkatárs szolgál, akik többféle feladat végzésére alkalmasak, ezért nemcsak útlevél-ellenőrzőkről kell beszélnünk, hanem ügyeletesekről, kutyavezetőkről, szakértőkről, hatósági ügyintézőkről is. Az útlevélkezelők vezénylése úgy történik, hogy a kis forgalmú időszakban legalább négy sáv működjön. Ha azonban ilyen esetekben valamilyen bűncselekményt, szabálysértést derítenek fel a kollégák, akkor megtörténik, hogy az útlevél-ellenőröket is más feladattal bízzák meg, azaz elvonják őket a kapuktól.
Hamarosan itt a nyár, a szabadságolások ideje, amikor a Magyarországra bejövő és a Magyarországról kimenő forgalom is igen nagy mértékben növekszik. Terveznek-e valamilyen tumultusmentesítő munkamódszert?
– A forgalom természetesen befolyásolja a határátlépés várakozási idejét. Tavaly nyáron szerencsére viszonylag kielégítően tudtuk kezelni a várakozási időt. Amikor tudjuk, hogy nagyobb forgalom várható (ilyen például a nyugat-európai vendégmunkások tömeges szabadságolásának időszaka), akkor időben megkezdjük az elterelést a röszkei átkelő irányából a tompai vagy a tiszaszigeti határsáv irányába, ahol többnyire várakozás nélkül tudnak átkelni az utasok. A csúcsforgalom idején megpróbálunk olyan könnyítéseket is bevezetni, amelyekkel a határellenőrzés is felgyorsítható.
Tiszaszigetet említette. Jómagam többekkel együtt tapasztaltam, hogy ugyan a forgalom ott kisebb, mint Röszkénél, azonban a várakozás ezen az átkelőn is szinte garantált. Ennek mi az oka?
– A határforgalom-ellenőrzésnél figyelembe kell venni, hogy nemcsak az útlevélkezelő teljesít szolgálatot, hanem a vám- és pénzügyőrség dolgozói is. Vannak esetek, hogy a pénzügyőrök fokozott ellenőrzéseket végeznek, szigorított vámvizsgálatot hajtanak végre. Elképzelhető, hogy ez a végrehajtás létszámfüggő, így a gépkocsinak nemcsak egy, hanem két helyen is kell várakoznia az ellenőrzésre. Ez növelheti a várakozási időt.
Korábban már volt rá példa, hogy a kiemelt forgalmú időszakokban néhány napra meghosszabbították a tiszaszigeti határátkelő nyitvatartási idejét. Van-e mód arra, hogy ez a munkaidő-hosszabbítás máskor is életbe lépjen?
– Erre nincs mód, ugyanis egy nemzetközi szerződés szabja meg az egyes határátkelők nyitvatartási idejét. A magyar és a szerb fél egyaránt betartja azt az előírást, amely szerint május 1-jéig 16 órakor, az után az időpont után 18 órakor kell lezárni Tiszaszigetnél a határt.
