A Szerbiai Képviselőházban tegnap többek között a gyógyszerekről és a gyógyászati segédeszközökről szóló törvényjavaslatra benyújtott módosítási indítványokról vitáztak. Az ellenzéki pártok képviselői szerint a szóban forgó jogszabály leginkább a gyógyszerbehozatali lobbi érdekeit szolgálja, és tönkre fogja tenni a hazai gyógyszeripart. Dr. Csengeri Attila lapunknak leszögezte: a hazai gyógyszerpiacon kétségkívül rendet kell tenni.
Az ellenzék szerint a gyógyszerekről szóló törvényjavaslat senkinek nem ad biztonságot: sem a páciensnek, sem a gyártónak, sem a forgalmazóknak. A hatalmi koalíció képviselői erre azt a választ adták, hogy a törvényjavaslat az egyik legmodernebb törvény, ami valaha a parlament elé került. A gyógyszerekről szóló törvényjavaslat az orvosságokat illetően előirányozza a szerbiai és az európai uniós rendelkezések és előírások összehangolását, továbbá nagyobb lehetőséget ad a szerbiai gyógyszergyártóknak termékeik külföldi értékesítésére. A törvény mindezek mellett többek között meghatározza: az orvosságok forgalmazásához szükséges engedély, a Gyógyászati Segédeszközök Nyilvántartójába való beírás, a gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök előállítására és forgalmazására, valamint ezen területek ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat, továbbá a Gyógyszerügynökség és a Gyógyászati Segédeszközök Ügynökségének munkáját.
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke még a szóban forgó törvényjavaslat beterjesztésekor kételkedését fejezte ki, hogy a jogszabály hatékonyabbá teszi majd a gyógyszerek előállítási folyamatát és azok klinikai ellenőrzését.
– A gyógyszerekről szóló 2002-ben elfogadott törvényhez képest most csak annyi változott, hogy ebben a törvényjavaslatban 70 szakasszal több szerepel. A szóban forgó jogszabálynak az a legnagyobb hibája, hogy érződik rajta az a nagy kételkedés, amelyet Szerbia egészségügyi minisztere táplál az ország egészségügyi rendszerével szemben. A miniszter nem hajlandó egyértelmű törvényekkel szabályozni az emberi gyógyszerek, az állatgyógyászatban alkalmazott készítmények, valamint a gyógyászati segédeszközök kérdését, inkább egy jogszabályba tömörítette a három területet– összegezte Jovanović.
A Magyar Szó dr. Csengeri Attila tartományi egészségügyi titkárt kérdezte a szóban forgó jogszabályról, illetve annak legfontosabb részleteiről. Dr. Csengeri magával a törvényjavaslattal kapcsolatban nem tudta bővebben kifejteni véleményét, mert – mint mondta – a köztársasági egészségügyi minisztérium nem vonta be a tartományi titkárságot a törvény írásába, de később sem ismertette a jogszabályt a vajdasági illetékesekkel.
– Egy biztos: a hazai gyógyszerpiacon rendet kell tenni. Hiába vannak jó rendeletek, és hiába volt eddig szigorú a gyógyszerek bejegyzési eljárása, még mindig vannak olyan területek, amelyek nemkívánatos történéseknek adnak teret. Példának okáért az országba külföldről bekerülhetnek olyan termékek, amelyek minősége esetleg kétségbe vonható. Az sem jó, hogy egyre több gyógyszerhez vény nélkül is hozzá lehet jutni – fejtette ki dr. Csengeri.
Lapunk kérdésére, hogy mi a véleménye arról, hogy a szóban forgó jogszabály az emberi gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök mellett az állategészségügyben alkalmazott készítmények területét is szabályozza, dr. Csengeri a következőképpen válaszolt: „Ha ez valóban így van, akkor az semmi esetre sincs rendjén. Nem a legszerencsésebb megoldás egy törvénnyel szabályozni ezt a három területet.”
Gubicsák Éva, a szabadkai Humanus gyógyszertár tulajdonosa szintén nem tudott bővebben hozzászólni a témához, mivel nem ismeri a szóban forgó jogszabályt, azt azonban elmondta, hogy gyógyszerészként ő milyen változásokat, reformokat tartana fontosnak:
– Az állami és a magángyógyszertárak nincsenek egyenrangú helyzetben, mivel mi nem tudunk receptre kiadni gyógyszereket, és ez jóval hátrányosabb helyzetbe hoz bennünket. Az is nehezíti a helyzetet, hogy minimális, 12 százalékos árréssel dolgozunk. A volt Jugoszlávia egykori az árrés legalább dupla ekkora. Ezeket a kérdéseket illetően várnánk változást – mondta.
A gyógyszerész szakembernek feltettük a kérdést, hogy mennyire bízik meg azokban a gyógyszerekben, amelyeket valamelyik távol-, illetve közel-keleti országban állítanak elő, majd Szerbiában átcsomagolnak és hazai gyógyszerként árusítanak teljesen legálisan. Gubicsák Éva szerint ezzel a gyakorlattal csakis a niši Nini Kft. él.
– Nyilván előbb megbízunk a több évtizedes hagyománnyal rendelkező gyógyszergyárakban, mint az ilyen új keletű cégekben. Nagyon fontosnak tartanám, hogy az illetékesek még a forgalomba kerülés előtt kifejezettebben ellenőrizzék a gyógyszereket és egyéb készítményeket – szögezte le Gubicsák Éva.
