Gligorov: Leginkább az Újvidék és Belgrád közötti
rész fejlődik nagy léptekben (Ótos András felvétele)
A minap Újvidéken a Master Központban Vajdaság gazdaságának versenyképességéről a Vajdaság-CESS – Közgazdasági Kutatások Stratégiai Központja által készített felmérést tették közzé. Ennek elkészítésében részt vett dr. Vladimir Gligorov ismert közgazdász is, aki a bécsi nemzetközi gazdasági stúdiumok intézetének munkatársa. Arról beszélgettünk vele, milyen lehetőségekre számíthat Vajdaság a gazdasági fejlődés terén.
– Vajdaság nagy lehetőségek előtt áll a gazdasági fejlődés tekintetében, de ennek vannak előfeltételei. Elsősorban a gazdasági struktúrán kell változtatni, különösen a gazdaság irányítási struktúráján, de az infrastruktúra intézményrendszere is módosításra szorul. Tehát komoly kilátások vannak a fokozott, ütemes fejlődésre, de ehhez reformok szükségesek.
Szerbiában a gazdasági fejlettség elképzelt listáján hol helyezkedik el Vajdaság?
– Egyértelmű, hogy Vajdaság Szerbia egyik fejlettebb része, és ezt a szerepet remélhetőleg a jövőben is meg fogja tartani. Vitathatatlan, hogy nagy-nagy lépéselőnyben van Dél-Szerbiához képest, de Szerbia központi részéhez viszonyítva is. Mindenképpen azt kell mondanom, hogy a vajdasági gazdaság a fejlődés szempontjából az országban az élen jár. Egyébként az a tapasztalatom, hogy leginkább az Újvidék és Belgrád közötti rész fejlődik nagy léptekkel, s minden jelből arra lehet következtetni, hogy ez a közeljövőben is így marad.
A statútum elfogadása után Vajdaság számos jogot, hatáskört és lehetőséget visszaszerzett, ám mindehhez nem kapta meg a szükséges pénzt. Elképzelhető-e a gazdaság fejlődése a hatáskörök finanszírozásához létfontosságú eszközök nélkül?
– Ennek kellene lennie a következő lépésnek. Azt hiszem, rettentő bonyolult eljárásról van szó, amit Szerbia állami szempontból több okból kifolyólag is nagyon nehezen lesz képes megoldani. Az igazság az, hogy az ország decentralizálása nemcsak a közigazgatásra, a társadalom irányítására kell, hogy vonatkozzon, hanem bizony elkerülhetetlen a pénzügyi decentralizáció is, azaz a pénzügyi bevételek és kiadások rendezésének átcsoportosítása alacsonyabb szintekre. Az alkotmány és a statútum vonatkozásában politikai döntés született, ami már megoldottnak tekinthető, viszont a szálat nem gombolyították tovább, így jelenleg félúton járunk.
A vajdasági gazdaságnak ön szerint melyek a leginkább fejlődőképes ágazatai?
– Nemrégiben végzett kutatásunk során a mezőgazdaság és az energetika rendelkezik a legjobb fejlődési perspektívákkal Vajdaságban, de én azt állítom, hogy az ipari termelésben is megtalálhatjuk a fejlődés lehetőségét. Ez utóbbi különösen jellemző a nagyobb multinacionális cégekre, de a kis- és középvállalkozások is fejlődőképesek lehetnek, sőt már el is indultak ezen az úton.
Konkrétan az ipar mely ágaira gondol?
– Nehéz ezt is előre meghatározni, de azt hiszem, az autóiparban van kereslet a nemzetközi piacon, az alkatrészek, a gépek és a motorok iránt. S itt befektetési lehetőségek is kínálkoznak. Én tudom, hogy Vajdaságban hagyományosan jól működő iparágak vannak ebben az ágazatban, így hiszem azt, hogy a gépfeldolgozás vagy gépalkatrészek készítése terén versenyképessé válhatnak a tartományi cégek, ez pedig nagyban hozzájárulhat az ipari fejlődés fellendüléséhez.
A mezőgazdaság fejlesztése mintha kissé háttérbe szorult volna az utóbbi húsz évben. Vajon ilyen helyzetben képesek lesznek-e a vajdasági termelők versenyképessé válni az európai uniós piacon?
– A mezőgazdaság termelékenysége, tehát a hozam alacsony. A mezőgazdaság fejlesztése érdekében mindenképpen az európai uniós projektumok felé kell fordulni. Úgy kellene szerkezetet váltani a mezőgazdaságban, hogy az uniós követelményeknek eleget tudjanak tenni a termelők, és naprakészen várják a lehetőséget, hogy pályázhassanak a különböző projektumokra. Nagyon is odafigyelnek az Európai Unióban a mezőgazdaság fejlesztésére, és számos ilyen jellegű pályázat jelenik meg. Ezzel élni kell, hiszen maholnap tagjelöltekké válunk, s ugrásra készen kell állnunk, hogy minden adódó lehetőséget kihasználjuk a termelékenység növelésére.
