Tegnap világszerte megemlékeztek a sajtószabadság világnapjáról. A szerbiai újságíró-egyesületek szerint a médiumoknak Szerbiában politikai, de gazdasági nyomásgyakorlással is szembe kell nézniük. Saša Janković köztársasági ombudsman hangsúlyozta: a szabad sajtó a polgárok alkotmányos joga.
Dinko Gruhonjić, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) elnöke szerint sajtószabadság Szerbiában a legoptimistább illúziók ellenére sem létezik. A médiumok számára a legtöbb problémát továbbra is a politikai nyomásgyakorlás jelenti, közölte lapunkkal Gruhonjić, majd elmondta, hogy ez a nyomásgyakorlás elegánsabb ugyan, mint Milošević idejében volt, de még mindig jelen van.
– Valójában a politikusok és a mágnások befolyása keveredik. Az NDNV és újságíró kollégáink értesülése szerint létezik egy lista, amelyen különböző vállalatok neve szerepel. Ezekről a vállalatokról nem szabad kritikus hangvételű tudósításokat készíteni, és semmi esetre sem szabad kérdéseket feltenni vagyonukat illetően, amelyet általában a múlt század kilencvenes éveiben szereztek. A médiumok szinte túsz szerepébe kerültek: gazdasági válság, nincs pénz, a médiumok a hirdetőktől függnek, Szerbiában csak két komoly vállalat foglalkozik a hirdető felületek eladásával. Mindennek függvényében egyértelmű, hogy milyen könnyen kézben tarthatók a médiumok – összegezte az NDNV elnöke.
Gruhonjić egyetértett Nebojša Bradić művelődésügyi miniszter azon kijelentésével, miszerint „a szenzációhajhászásba hajló újságírás, a nyelv elszegényedése és a kultúra hiánya a sajtótermékekből igazi támadás az olvasó, a hallgató és a néző ellen, ugyanakkor visszaélés a szólásszabadság jogával”. Gruhonjić szerint a szerbiai médiumok nagy részére valóban jellemző a szenzációhajhászás, a nyelvi elszegényedés és a kultúra hiánya.
– A mérce nagyon alacsonyra süllyedt, sok szerkesztőségben még lektort sem alkalmaznak. Szenzációhajhászás és giccs özönli el a szerbiai médiatermékeket. Sem az elektronikus, sem az írott médiának nincs valós kulturális tartalma, a legtöbb médium inkább a dús keblű énekesnőkre helyezi a hangsúlyt tudósításaiban – vélekedett Gruhonjić.
Hasonlóképpen nyilatkozott a Beta hírügynökségnek Đorđe Vlajić, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) elnöke, aki úgyszintén a nyomásgyakorlást jelölte meg a szerbiai médiumok legnagyobb problémájának.
– Több irányból igyekeznek befolyásolni a médiumokat. Tehetik, vagy sem, a politikum napjainkban is nyomást gyakorol a médiumokra, még ha kifinomultabban is, mint korábban. Az üzleti szféra, a hirdetők és a mágnások szintén befolyásolják, sőt, olykor zsarolják is a médiumokat, és ezzel nehezítik meg azok túlélését – hangsúlyozta Vlajić.
A NUNS és a Szerbiai Médiumok Függetlenség Ágazati Szakszervezetének közös közleményében a következő megállapítás olvasható: „Csakis a gazdaságilag biztos helyzetben lévő, független médiumok és újságírók végezhetik felelősségteljesen munkájukat és járulhatnak hozzá a társadalom fejlődéséhez.”
Nino Brajović, a Szerbiai Újságírók Szövetségének (UNS) főtitkára szintén hasonlóan vélekedik a témáról: „Az államhatalomnak, a mágnásoknak és a médiumok tulajdonosainak az az érdeke, hogy az újságírók ne legyenek függetlenek.” Az elmúlt egy évben az újságírókat bűnözők, újgazdagok, politikusok és egyházi személyek is fenyegették, emelte ki Brajović, majd hozzátette: „A tájékoztatási törvény elfogadásával a szerbiai újságírás sokat veszített formális szabadságából. Ezzel nemcsak az újságírók jogai rövidültek, hanem a szerbiai társadalom európai értékrendje is.” Az UNS elnöke arról is beszámolt, hogy az utóbbi egy évben a gazdasági válság miatt a szerbiai médiumok majdnem 2 ezer munkatársa és újságírója veszítette el munkahelyét, illetve egyre többen vannak azok, akik szerény fizetésüket több havi késéssel vehetik át.
Saša Janković köztársasági ombudsman a sajtószabadság világnapja alkalmából azt üzente, hogy „egyedül a szabad médiumokon keresztül valósíthatják meg a polgárok alkotmányos jogukat a gyors, teljes és objektív informálásra”.
