A Szerbiai Képviselőház kollégiuma ma tárgyal a Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Koszovóban és a NATO-bombázások idején a múlt század kilencvenes éveiben a szerb nemzet, illetve a Szerbia állampolgárai ellen elkövetett gaztettekről szóló határozatról. A rezolúcióban átfogóan ítélik el a gaztetteket, nem kerül részletezésre egyetlen egyedi eset sem.
Pásztor Bálint kisebbségi frakcióvezető közölte lapunkkal, hogy a határozat szövegéről nem tud nyilatkozni, mivel azt múlt pénteken osztották ki a képviselői csoportok vezetői között, ugyanakkor azon a napon és azóta nem volt parlamenti ülés.
– Sajnos kőkorszaki módon a határozatot csak papíron osztották ki, nem küldték el a frakcióvezetőknek elektronikus levél formájában – jegyezte meg tegnap Pásztor, majd elmondta, hogy a rezolúció korábbi változatát illetően azt mindenféleképpen pozitív részletnek tartja, hogy a határozat szerzői több helyen is következőképpen fogalmaztak: „a szerb nemzet és Szerbia állampolgárai ellen elkövetett gaztettek.”
– Így a határozat valamilyen módon említést tesz azokról a magyar nemzetiségű emberekről, akik a múlt század kilencvenes éveiben kényszer hatására harcoltak a fronton és elestek. Az alábbi megfogalmazással azonban már semmiféleképpen nem értünk egyet: a Szerbiai Képviselőház a határozat által minden támogatást megad Szerbia jogi képviselőinek a Horvátország ellen folytatott perben. A VMSZ képviselői úgy vélik, hogy a 21. században nem azzal kellene foglalkozni, hogy Szerbia bepereli Horvátországot. Sokkal jobb lenne, ha Szerbia ezt a kérdést tárgyalás útján próbálná megoldani. A Srebrenicáról szóló határozathoz hasonlóan a VMSZ valószínűleg ezt a rezolúciót is megszavazza. Nagyon félreérthető lenne, ha a VMSZ a szerbek ellen elkövetett gaztettek esetében nemmel szavazna. Még egy dolgot szeretnék elmondani: a határozatról folytatott parlamenti vitát arra is ki fogjuk használni, hogy az 1944/45-ben elkövetett gyilkosságokról, kivégzésekről, magyarellenes vérengzésekről beszéljünk, és újból követelni fogjuk, hogy a szerb–magyar történészbizottság mielőbb elkezdje munkáját. Azt is elvárjuk és követelni fogjuk, hogy az 1944/45-ös magyarellenes megtorlásokról is parlamenti határozat szülessen belátható időn belül – részletezte Pásztor.
Jelena Trivan, a Demokrata Párt sajtófelelőse tegnap a Beta hírügynökségek elmondta: elfogadásra került a DP javaslata, hogy a régió országait, illetve azok képviselőházait is felszólítják a szerb nemzet ellen elkövetett gaztettek elítélésére.
Az ellenzéki Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia tegnap bejelentette, hogy nem szavaznak a szóban forgó határozatra, a Szerb Radikális Párt pedig értelmetlennek nevezte a dokumentumot.
Miloš Aligrudić, az SZDP parlamenti frakcióvezetőjének helyettese kijelentette, hogy a párt képviselői a kollégiumon sem vesznek részt, mivel a párt szerint egy határozatban kellene elítélni minden gaztettet, Dubravka Filipovski, az ÚSZ alelnöke pedig kijelentette, hogy a határozat enyhe.
Dragan Todorović, az SZRP frakcióvezetője pedig tegnap a következőket hangsúlyozta:
– Felfoghatatlan, hogy a szerb kormány nem érti meg: nemhogy senki sem akar elnézést kérni a szerbek ellen elkövetett gaztettek miatt, egyesek inkább katonai sikerként ünnepelik a szóban forgó gaztetteket.
