A Szerbiai Képviselőházban tegnap 29 törvényjavaslatot és 64 nemzetközi megállapodást fogadtak el, továbbá megválasztották az egyenjogúságért felelős biztost. A képviselők többek között megszavazták a regionális fejlesztésről szóló törvényt is, amelynek értelmében Ada, Magyarkanizsa és Zenta községek az észak-bácskai fejlesztési körzethez tartoznak, miután a szerb kormány meghozza az erre vonatkozó rendeletet.
MEGAKADÁLYOZNI AZ ERDŐK IRTÁSÁT
Tegnap többek között a mezőgazdasági törvénycsomagot is megerősítette a parlament. A törvénycsomag 7 törvényt, 4 államközi megállapodást és 3 nemzetközi egyezményt tartalmaz. A 7 törvény a következő: az állategészségügyi törvény módosításáról, a nemesített növényfajtákról, a sörről, a biotermelésről, a mezőgazdasági tanácsadói szolgálatokról, a vizekről és az erdőkről szóló törvény. Utóbbi jogszabállyal kapcsolatban Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője lapunknak elmondta, hogy mivel Szerbiában nagyon kevés az erdővel borított terület, ezért fontos fejleszteni az erdőgazdaságot. Az Európai Unió felé közelítő országokban nem hiányozhat az erre vonatkozó törvény, szögezte le Fremond, valamint közölte, hogy az erdők az idegenforgalmat, a fakitermelés, a méhészet és a vadászat miatt is fontosak.
– Az erdők állami tulajdont képeznek, ebből adódóan védeni kell ezeket a területeteket, meg kell akadályozni azok irtását. A törvény értelmében az állami szervek kötelesek lesznek kivizsgálni minden egyes falopással, erdőirtással kapcsolatos esetet – összegezte Fremond, majd a különbségek érzékeltetése miatt elmondta, hogy egy európai uniós ország területét átlagosan 42 százalékban borítják erdők, ehhez képest Szerbiának csak 29 százalékát, Vajdaságnak pedig mindössze 6 százalékát. A Vajdaság Erdei közvállalatnak a jövőben komoly szerepe lesz abban, hogy a tartomány községeiben minél nagyobb területén telepítsenek erdőket, nyilatkozta a VMSZ képviselője, továbbá kijelentette, hogy Vajdaságot illetően legalább a mostani duplájára kellene növelni az erdőkkel borított területek nagyságát.
KÖTELEZŐ KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLAT
A nyelvhasználati törvény módosításáról szóló törvényt úgyszintén elfogadta a képviselőház. Pásztor Bálint kisebbségi frakcióvezető szerint mindenféleképpen szükség volt a szóban forgó jogszabályra, mivel az 1991-ben meghozott törvény ezáltal némileg „kisebbség-barátabbá” vált. Ugyanakkor Pásztor lapunknak ismét megerősítette korábbi nyilatkozatát, miszerint a most elfogadott törvény semmi esetre sem tökéletes, szerinte egy teljesen új nyelvhasználati törvényt kell kidolgozni és elfogadni. Pásztor sajnálatosnak tartja, hogy a bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezések nem módosultak.
– Azokban a községekben, illetve városokban, ahol a kisebbség nyelve hivatalos használatban van, ott csakis az elsőfokú bírósági eljárásokban lehet alkalmazni. Azt is kedvezőtlennek és nehezítő körülménynek tartom, hogy amennyiben egy eljárás a kisebbség nyelvén folyik, a jegyzőkönyvet, a periratokat, a határozatokat, az ítéleteket szerb nyelven is ki kell dolgozni. Azt viszont jónak tartom, hogy ezentúl azokban az önkormányzatokban, ahol egy bizonyos nemzeti kisebbség részaránya eléri a 15 százalékot, ott az adott kisebbség nyelvét kötelezően be kell vezetni a hivatalos használatba, valamint ezekben az önkormányzatokban a települések elnevezéseinek is kötelezően használatba kell kerülniük a kisebbség nyelvén – összegezte Pásztor.
ÖT RÉGIÓ
A regionális fejlesztési törvény módosításának értelmében a jövőben Szerbiában az eddigi hét helyett a következő öt statisztikai régiót tartják nyilván: Vajdaság, Belgrád, Šumadija és Nyugat-Szerbia, Dél- és Kelet-Szerbia, valamint Koszovó. Mlađan Dinkić gazdasági és regionális fejlesztési miniszter még a módosítási indítványokról folytatott parlamenti vita során ígéretet tett arra, hogy a szerb kormány elfogadja a VMSZ indítványát, amellyel Ada, Magyarkanizsa és Zenta az észak-bácskai fejlesztési körzethez tartozna. A parlament tegnap valóban elfogadta a VMSZ szóban forgó módosítási indítványát, ezután már csak egy kormányrendeletre van szükség, és a szóban forgó három önkormányzat az észak-bácskai fejlesztési körzethez fog tartozni, tudtuk meg szintén Pásztor Bálinttól.
– Ezzel újabb sikert értünk el a körzethatárok visszaállítása érdekében folytatott harcban – szögezte le Pásztor.
CSÖKKEN A DOHÁNYFÜST
A dohányfüstmentes környezet biztosításáról szóló törvényt szintén megerősítették a képviselők. A szóban forgó jogszabály értelmében tilos lesz a dohányzás minden zárt közterületen, a tömegközlekedési eszközökön, valamint a taxikban. A törvény megsértése szigorú pénzbírságot von maga után, amely 5 ezer és 1 millió dinár között mozoghat. A jogszabály végrehajtásához szükséges előírásokat a törvény hatálybalépése után legkésőbb 90 nap múlva kell meghozni. A jogi személyeknek és a vendéglátóipari létesítmények tulajdonosainak a törvény hatálybalépése után 180 nap áll majd a rendelkezésükre, hogy elkezdjék alkalmazni az előírásokat.
Az ingyenrészvényekről szóló törvény módosítása után az arra jogosult polgárok már egy vállalat magánosítása előtt megkaphatják annak részvényeit. A menekültekről, gyásznapokról, valamint a törvények és egyéb előírások megjelentetéséről szóló törvények szintén módosításra kerültek.
A parlament döntése alapján Szerbia egyenjogúságért felelős biztosa Nevena Petrušić, a Niši Egyetem jogi karának dékánja.
A szavazás befejeztével azonnal megkezdődött a következő parlamenti ülés, amelyet a napirend meghatározása után azonnal félbeszakítottak. Az ülés kedden folytatódik.
