A Nyitott Balkán több mint egy kereskedelmi kezdeményezés, politikai kezdeményezéstől végképp több. Ez a béke kezdeményezése, az egység szimbóluma a békében – hangsúlyozta Edi Rama, Albánia kormányfője a Nyitott Balkán kezdeményezés keretében megszervezett első nemzetközi borkiállítás megnyitóján Belgrádban. Aleksandar Vučić államfő alkalmi felszólalásában pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendezvénnyel nemcsak azt bizonyították a balkáni országok, hogy a világ részét képezik, hanem hogy fel is vehetik a versenyt vele. Míg Dimitar Kovacsevszki Észak-Macedónia miniszterelnöke kiemelte, azt hogy ilyen sok borász sikerült meghívni a kiállításra, csak együttes erővel volt lehetséges elérni.
Csütörtökön megnyílt a Nyitott Balkán-kezdeményezés keretében a Nyitott Balkán Borvíziója elnevezéssel az első nemzetközi borkiállítás, ahol elsősorban a kezdeményezés országainak: Szerbiának, Albániának és Észak-Macedóniának a borászai és pincészetei állítottak ki, de érkeztek borok és borászok, pincészetek, kereskedők és sommelierek a régió más országaiból, az EU-tagállamaiból, illetve Ausztráliából, Argentínából, Dél-Afrikából és az Amerikai Egyesült Államokból is. A Nyitott Balkán államaiból 235 pincészet borát kóstolhatja meg a közönség vasárnapig.
Mint azt a Szerbiai Gazdasági Kamara közzétette, több mint 350 vállalat, 39 országból összesen 420 üzleti találkozót szervezett meg a borászokkal és a pincészetekkel.
Aleksandar Vučić a megnyitón rámutatott, a borkiállítás jól szemlélteti, hogy mennyire fontos a Nyitott Balkán-kezdeményezés, amelyhez a régióból csatlakoznia kellene minden olyan országnak. Kiemelte, ő maga is szereti a borokat és számos országban járt már borkiállításon, ám sehol sem látott ilyen magas szintű rendezvényt, mint most Belgrádban a vásártéren. Szerinte van mivel büszkélkedni.
– Ezzel nemcsak azt mutattuk meg, hogy a világ részét képezzük, hanem azt is, hogy sok mindenben felvehetjük a versenyt másokkal, sőt jobbak is lehetünk az élet különböző területén – hangsúlyozta az államfő. Hozzátette, annak ellenére, hogy a szeptember nagyon nehéz hónap lesz a borászok számára, nagy örömmel tölti el, hogy szinte minden szerbiai, észak-macedóniai és albániai borász képviselteti magát Belgrádban, és együtt állítanak ki olasz, szlovén, horvát, bosznia-hercegovinai, montenegrói és más államok borászaival.
Edi Rama is a kezdeményezés jelentőségét hangoztatta. Alkalmi felszólalásában elmondta, hogy a Balkán országai hosszú időt pazaroltak el arra, hogy bebizonyítsák egymásnak, ki miben volt az első. Teljesen feleslegesen, hiszen fontosabb az, hogy mindazok, akik ezeken a területeken maradtak, hogyan tudnak jó szomszéd módjára együttműködni, békében élni egymással. Kiemelte, korábban egymásnak hátat fordítottak, miközben nem is ismerték egymást.
Albánia borvidéke évről évre nő. Minden évben mintegy 10 százalékkal nagyobb területen termesztik a szőlőt. Rama elmondta azt is, hogy míg korábban a három ország mintegy 60 millió eurós árucsere-forgalmat valósított meg, a Nyitott Balkán-kezdeményezésnek köszönhetően csak a mezőgazdasági termékek esetében 100 millió euróra nőt a kereskedelem értéke. A lehetőségek ennél természetesen sokkal nagyobbak, hiszen a kezdeményezés a termelőkről, ki- és beszállítókról szól, azokról akik szolgáltatást nyújtanak, idegenforgalommal foglalkoznak, vagy éppen azokról, akik csak ellátogatnak a Nyitott Balkán országaiba.
Dimitar Kovačevski ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kezdeményezés a nyitott ajtó és a jó szomszédságról szól. Mint mondta, az ő küldetése az, hogy a kilencvenes évek után a világban lerombolja a Balkán országairól kialakított negatív képet, és ez egy jó alkalom arra.
Rámutatott, Észak-Macedónia a régió második legnagyobb borkiszállítója, a világban pedig a 29. helyen áll. Már palackozott bort is szállít külföldre. Folyamatos kapacitásnövelésen gondolkodnak, ami nagyon fontos ebben a nehézségekkel leterhelt időkben.
A Nyitott Balkán-kezdeményezés csúcstalálkozóját pénteken tartják meg. A Tanjug hírügynökség adatai szerint Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia eddigi megállapodásai már meghozták az első eredményeket, ugyanis az egyszerűbb áruforgalom, és a könnyített vámkezelési eljárásnak köszönhetően naponta 600 teherautó lépi át a három ország határának valamelyikét. Lecsökkent a várakozási idő is a teherforgalom esetében. A három ország polgárainak még útlevélre sincs szüksége, igazolvánnyal is beléphetnek a másik országba.
Hamarosan elkészül egy olyan közös azonosítószám is, amely alapján a munkakeresés is egyszerűbbé válik, nem lesz szükség munkavízumra sem, ha valaki a három ország valamelyikében vállalna munkát.
A mai csúcson ugyanakkor az országvezetők újabb megállapodásokat írnak majd alá. Az egyik éppen az élelmiszer-biztonságra vonatkozik majd.
A csúcstalálkozón Vučić, Rama és Kovacsevszki elnököl majd. Korábbi bejelentések alapján jelen lesz még Dritan Abazović, Montenegró kormányfője, Zoran Tegeltija, Bosznia-Hercegovina Miniszteri Tanácsának elnöklője, továbbá Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Mevlüt Çavuşoğlu, Törökország EU-csatlakozásért felelős minisztere is.
