Mit tart a vajdasági magyarság legégetőbb problémájának?
KT: A vajdasági magyarság legégetőbb problémái a magyar közösség demográfiai mutatóiból és képzettségi szintjéből fakadnak. Egyfajta elöregedésről beszélhetünk, valamint a magyar közösség képzettségi szintje a többségi nemzethez képest alacsony.
CSA: Közösségünk legégetőbb problémáját szerintem az jelenti, hogy csökken az anyanyelvű oktatás és növekszik a kivándorlás.
Milyen iskolahálózatot tart elfogadhatónak a magyar diákok számára?
KT: Olyan iskolarendszert tartok elfogadhatónak, amely biztosítja legfontosabb stratégiai célunk megvalósítását: minél nagyobb számban szerezzenek a magyar gyerekek érettségit és minél nagyobb számban iratkozzanak a felsőoktatási intézményekbe. Ott, ahol a diákok száma megengedi, ott jónak tartom a magyar tannyelvű oktatási intézmények megalakítását. A szerb nyelvű oktatás reformját szintén fontosnak tartom, mivel jelenleg a tömbben a magyar gyermekek legalább fele nem tanul meg szerbül.
CSA: Számunkra legfontosabb: általános iskolától a felső oktatási intézményekig biztosítani az anyanyelvű oktatást. Természetesen nem lehet kizárólag magyar nyelven megszervezni a felsőoktatást, de lehetőséget látok arra, hogy e téren előrelépések történjenek, ezért küzdeni fogunk. Mi a Humentisben úgy véljük, hogy kívánatos lenne csak magyar tannyelvű intézmények létrehozása. Kisebb településekről megoldanánk a diákok utaztatását minőségesebb oktatást biztosító iskolákba.
Hosszú távon járható útnak tartja-e a magyar diákok összevonását egy iskolába a szórványban?
KT: Ezzel kapcsolatban komoly hatástanulmányt kell elvégezni. Meg kell vizsgálnunk, hogy milyen következményekhez vezetne a diákok utaztatása. Ezzel kapcsolatban két dolgot biztosan állíthatok: amennyiben ezek az iskolaközpontok a szórványban minőségi oktatást biztosítanak, akkor vonzóvá válnának, és amennyiben megvalósulna a diákok biztonságos utaztatása, illetve napközi ellátása, akkor valószínűleg ez egy jó megoldás lenne és serkentené a magyar nyelven történő tanulást.
CSA: Járható útnak tartom. A diákokat minőséges iskolákba kell összevonni. Olyanokba, ahol a tanári kar, a felszerelés, az épület is minőséges. Iskolabuszokkal nem lenne gond megoldani a gyermekek utaztatását.
Számíthat-e a szórványmagyarság pozitív diszkriminációra?
KT: A szórványmagyarság már most is pozitív diszkriminációban részesül. Arra kétségtelenül számíthatna a szórvány, hogy minden olyan intézkedést felkarolnánk, amely megkönnyítené a szórványban a minőséges anyanyelvi oktatást és az önazonosság megőrzését.
CSA: Természetesen, igen.
Mi a tervük a Magyar Szóval és a Hét Nappal?
KT: Két célunk lenne. Egyrészt növelni a szóban forgó lapok eladott példányszámát és szakmai színvonalát, másrészt pedig egy kiszámítható támogatási rendszert biztosítani ezeknek a lapoknak.
CSA: Minden magyar nyelvű lap esetében fontosnak tartom megteremteni a függetlenséget, és elhárítani a politikai nyomásgyakorlást. A lapokban a hagyományos információközlés mellett ismét teret nyitnék a kultúrának és a tudománynak.
Milyen lépéseket tart fontosnak a vajdasági magyar könyvkiadás fejlesztésének érdekében?
KT: A könyvnek végre újból el kell jutnia olvasóihoz. Fontos lenne elérni, hogy a vajdasági magyar könyvkiadók kiadványai ismét vonzóvá váljanak. Ebben a pillanatban ez a részlet másodrangú kérdés. A könyvkiadók arra összpontosítanak, hogy megkapják az állami támogatásokat, amelyek lefedik egy-egy kiadvány összes költségét. A könyv egy termék is, amelynek akkor van értelme, ha el is olvassák. Ezen a téren valóban kellene tenni valamint. Olyan könyvek kellenek, amelyeket több százan, vagy több ezren olvasnak el.
CSA: A Forum Nyomda hagyományokkal rendelkező intézményként nagy jelentőséggel bírna e téren. Valamint támogatnánk azokat a magánkiadókat, amelyek vajdasági magyar szerzők műveit adnák ki.
Melyik a kedvenc vajdasági magyar művelődési rendezvénye?
KT: A palicsi filmfesztivál. Tudom, hogy nem kifejezetten magyar rendezvényről van szó, de magyar környezetben zajlik és a magyar film erőteljesen jelen van a fesztiválon.
CSA: Torontálvásárhelyiként csakis a VIVE.
Mit gondol a másik listavezetőről?
KT: A vajdasági kormányban eddig korrektül működtünk együtt. A magyar előjelű politizálásban eddig nem léptünk közös terepre, ebből a szempontból elhamarkodott lenne bármit mondani.
CSA: Dr. Korheczet a tartományi kormányból ismerem, mindig is korrekt volt a kapcsolatunk. Amennyiben együtt lennénk jelen az MNT-ben, akkor a közös programok révén jó lehet közöttünk az együttműködés.
