A Tartományi Képviselőház részéről már tavaly megfogalmazódott egy javaslat a nemzeti türelmetlenséget szító jelenségek megakadályozásának stratégiájáról, s most ennek szellemében jártak el a Temerinbe érkező politikusok. Egeresi Sándor az összejövetelről a következőket nyilatkozta lapunknak:
– Bebizonyítottuk a temerini összejövetellel, hogy számunkra nem létezik tabu téma. Mert nem az volt a célunk, hogy szőnyeg alá söpörjük a problémát, hanem hogy egy olyan folyamatot indítsunk el itt, Vajdaságban, amely az itt élő nemzeti közösségek: magyarok, szerbek, szlovákok, ruszinok és románok békés együttélését szorgalmazza. Mert ennek nincs alternatívája. El kell fogadnunk egymás értékrendjét, kultúráját, sőt egyszerűen egymást, hogy békében és biztonságban élhessünk. Viszont pontosan a nemzeti alapon történő incidensek figyelmeztetnek bennünket arra, hogy vannak gondok, és azokat bizony kezelni kell. Nem a problémák feszítése vezérelt bennünket a temerini látogatáskor, hanem az, hogy szembemenjünk az esetleges felmerülő gondokkal. Fontosnak tartom, hogy az állami szervek, a kormány, a tartományi szervek és az önkormányzat egységes fellépése nyilvánult meg ezúttal oly módon, hogy a békés együttélést, az ott élők bizalmának erősítését propagáltuk.
Konkrétan mit vetettek fel?
– A nemzeti alapú incidensek esetében tény, hogy a büntetőpolitikát meg kell változtatni. Éspedig szigorítani kell, amit az általam vezetett Tartományi Biztonsági Tanács márciusi ülésén megerősített. A határozatunkból kicseng, hogy megengedhetetlen az, hogy ha valaki, ne adjisten, valakit félholtra ver, ezért mindössze 5-10 000 dináros szabálysértési büntetést róhatnak ki rá. A bűnvádi feljelentés pedig még csak fel sem merül, amire a múltban bőségesen volt példa. Ezeket a kirívó eseteket kezelni kell, változtatva a büntetőpolitikán. A látogatás hozzájárult ahhoz, hogy komolyan megbeszéljük és tisztázzuk ezt a kérdést, sőt mi több, határozott lépést tettünk, hogy ez a fajta büntetőpolitika végképp megváltozzon. Nekünk demonstrálni kell azt az elszántságot, hogy elfogadhatatlan viselkedési forma az erőszak, hogy a nemzeti türelmetlenség szítása, a gyűlöletbeszéd számunkra megengedhetetlen. Nem szabad, hogy elfogadott viselkedésformává váljon mindez, ez ellen harcolni kell, és mielőbb változtatni a fennálló gyakorlaton.
A temerini találkozónak lesz majd folytatása is?
– A következő állomás Temerin után Bácspetrőc lesz, a szlovák közösséghez látogatunk el ugyanezzel a céllal, hogy beszélgetéssel, az állam, a tartomány, az önkormányzat bevonásával az adott kérdéseket kezeljük. Ez nem azt jelenti, hogy mi eltúlozzuk a problémát, hogy nagyobb hangsúlyt adunk neki, mint amennyit megérdemel, hanem csak odafigyelünk az elharapódzni látszó nemzeti indíttatású incidensek megfékezésére. Szerencsére a kutatások szerint az egy közösségen belüli verekedés sokkal elterjedtebb és gyakrabban előforduló dolog, mint pl. a nemzetek közötti összetűzés. Ezért mi az erőszak minden formáját próbáljuk kezelni. Az általam említett biztonsági tanács határozatot hozott arról, hogy az önkormányzatok ne adjanak engedélyt kocsma, játékkaszinó, kávézó megnyitására az iskolák közelében, mert ezzel megelőzhető az erőszak terjedése. Ily módon kordában tudjuk tartani a negatív jelenségek elharapódzását, amelyre elsősorban a fiatalok a legfogékonyabbak. A belügyminiszter részéről is határozott támogatás volt észlelhető.
Dačić úr nyitottnak bizonyult a felmerülő kérdések rendezésére, viszont Snežana Malović igazságügyi miniszter asszony nem jelent meg a találkozón. Távolmaradása mit jelent? Talán nem ért egyet önökkel?
– Nem erről van szó. Két héttel ezelőtt találkoztam vele, akkor beszéltük meg az összejövetelt. Sajnos, később koordinációs és szervezési hiba csúszott a dologba, neki a hétfői nap nem felelt meg, ezért nem tudott eljönni. Viszont abban már korábban teljesen egyetértettünk a miniszter asszonnyal, hogy az incidensek tekintetében nagyon hiányzik a szerb és a vajdasági társadalom részéről, hogy egyöntetűen elítéljék mindazt, ami történik. Igenis határozottabban el kellene ítélnie a társadalom minden egyes részének az incidensek előfordulását. Amióta léteznek összetűzések, sohasem történt meg, hogy a társadalom minden szegmenséből, a politikai pártoktól a civil szféráig egyöntetűen elítélték volna a történteket. Nos, erre kell törekedni. Amire jó példa volt a temerini találkozó, mert demonstráltuk, hogy közöttünk nincs különbség ezekben a kérdésekben.
Elnök úr, egy gesztusértékű javaslatot tett Temerinben.
– Igen. Odafelé menet azon gondolkodtam, vajon mit tudnék konkrét formában felajánlani. Ezek mind a politika mezsgyéjén mozgó kérdések, az igazságügyet, a belügyet, a biztonságpolitikát érintik, mind-mind nagyon fontosak. De azt hiszem, hogy valamiféle példát kell nekünk statuálnunk annak érdekében, hogy a fiatalok konkrét formában is megérezzék, hogy mindaz, amit elmondtunk, nem üres beszéd, hanem egy megfontolt, világos stratégiát szolgáló politikának a szerves része. Ezért én felajánlottam, hogy mivel július 25-e és 31-e között, Topolyán rendezzük meg a Duna menti városok és régiók IV. Toleranciatáborát, azon belül egy nap, méghozzá július 28-án délután és este a táborlakók 200 fiatallal ellátogatnak majd Temerinbe, ahol találkoznak a község fiataljaival. Alkalom nyílik, hogy bemutatkozzanak egymásnak. És végül egy koncertet szerveznénk nekik, így barátkozásra bőven adódna alkalom. Ennek az a célja, hogy együtt indítsuk be és utána folytassuk azt a kampányt, amelynek célja a vajdasági tolerancia erősítése. Megjegyzem, azt várom el a temeriniektől, hogy ez a július 28-a legyen a kezdet, a megismerkedés, a bizalomerősítés és az európai értékek felépítésének az időszaka. S azután a temerini fiatalok a jövőben jó lenne, ha legalább kéthavonta hasonló jellegű barátkozó összejövetelt, rendezvényt tartanának. Abból az indíttatásból kell, hogy tegyék ezt, hogy erősítsék a toleráns légkör kialakulását és fejlődését. Ezt természetesen a Tartományi Képviselőház támogatni fogja.
