Péntek délután letette esküjét a Magyar Országgyűlés 386 képviselője. Az új parlamenti többség, a Fidesz–KDNP-pártszövetség most már érdemben is megkezdheti a munkát. Megalakulhat a kormány, Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök átveheti a kormánykereket, immár szinte semmi sem akadályozza a választásokon kétharmados többséget szerzett csapatot, hogy legjobb belátása szerint irányítsa az országot. Még néhány hét eltelik ugyan az átadás-átvétellel, azt követően azonban már dolgozni kell.
Vannak azonban olyan lépések is, amelyek megtételéhez még az átadás-átvételt sem kell megvárni. Ilyen például a határon túli magyarok esetleges állampolgárságára vonatkozó törvénymódosítás beterjesztése.
A Fidesz–KDNP már a választások első fordulóját követően ígéretet tett, hogy a kettős állampolgárságra vonatkozó módosítási indítvány az elsők között lesz, amelyet az új parlamenti többség elfogad. A kétharmados túlsúly tényleges megszerzése óta a magyar közbeszédben megszaporodtak az ezzel a témával kapcsolatos vélemények, kételyek, állítások és kérdések.
Ugyan a KDNP már tavaly kezdeményezett egy parlamenti egyeztetést a kettős állampolgárság kapcsán, az előző összetétel mégsem tárgyalhatta az ügyet. Az azonban már akkor kiderült, hogy a korábban a lehetőséget hevesen ellenző MSZP sem zárkózik már el oly mereven a kettős állampolgárságról, a nézeteltérések „csak” annak konkrét tartalma kapcsán fogalmazódtak meg. A választási kampányban egyértelművé vált, hogy egyetlen, magát relevánsnak tekintő politikai erő sem ellenzi azt, hogy a határon túli magyarok is megkaphassák a magyar állampolgárságot, de a kampány heve nem is tette lehetővé, hogy annak érdemi részét is megvitassák a felek.
S most itt állunk. Az új összetételű Országgyűlés letette az esküt, a parlamenti bizottságok is munkához láthatnak, akár napokon belül is az illetékes testületek elé kerülhet a törvényjavaslat – mégsem tudunk róla semmit. Az nagyjából letisztázódott, hogy az új lehetőség nem lesz automatikus, azzal egyéni kérelemre, könnyített eljárásban lehet majd magyar állampolgárságot szerezni. Ami nem kis szó, tekintettel a jelenlegi állapotra. Pillanatnyilag ugyanis egy határon túli magyarnak (ha ezt a tényállást bizonyítani tudja) érvényes tartózkodási engedéllyel, lakhatási és megélhetési feltételekkel, egészségügyi biztosítással kell rendelkeznie ahhoz, hogy egyáltalán folyamodhasson állampolgársági kérelemmel a hatóságokhoz. A feltételek biztosítása nagy anyagi megterhelést jelent, ráadásul ezek bizonyítása is elég költséges, az állampolgársági kérelem elbírálása, tényleges megszerzése pedig 12-18 hónapot vesz igénybe.
A magyar közvéleményben a vita arról folyik, hogy a majdani kettős állampolgárok rendelkeznek-e majd szavazati joggal. A kérdés horderejét nem vonom kétségbe, noha az érvelések hol bosszankodásra, hol nevetésre késztetnek. Ugyanis mindkét álláspont képviselői abból indulnak ki, hogy a határon túli magyarság úgy általában egyetlen politikai formációt támogatna voksaival. (Mondjuk, abban megoszlanak a vélemények, hogy ez a formáció a középre tartó Fidesz–KDNP-t avagy a jobbszél és a szélsőjobb mezsgyéjén lavírozó Jobbikot jelenti-e.) Ami már eleve lebecsülő, hogy azt ne mondjam, kiskorúsító hozzáállás. Ugyanis nemes egyszerűséggel feledkezik meg arról az aprócska tényről, hogy a határon túli magyarság is plurális társadalom, politikai szimpátiái megoszlanak a politikai szereplők között. Feltételezhetően hasonló mértékben, mint az anyaországban. A szavazati jog megadása tehát kétélű fegyver annak kezében, aki abból indul ki, hogy minden erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai stb. magyar egy meghatározott pártra szavazna most és mindörökké.
A jelek arra utalnak, hogy ebben az ügyben a Fidesz–KDNP-ben sincs teljes egyetértés. Míg a külügyi tárca várományosa, Martonyi János úgy látja: a külhoni magyarok a magyar állampolgársággal kapnak egy útlevelet, de ez nem befolyásolja a szavazati jogot, addig Semjén Zsolt, a majdani miniszterelnök-helyettes többnyire arról beszél: nincs kétféle állampolgárság. És hozzáteszi: a szavazati jogról nem az állampolgársági, hanem a választójogi törvény rendelkezik, tehát a kérdés egyelőre nincs napirenden.
De arról egyikük sem beszél, hogy konkrétan mit is tartalmaz majd a pártszövetség által benyújtott törvénymódosítási javaslat. Annyit tudunk, hogy egyéni kérelemre, könnyített eljárásban lehet majd megszerezni a magyar állampolgárságot. Azt nem tudjuk, hogy mit tartalmaz majd ez a könnyített eljárás. Mit kell majd bizonyítani, milyen dokumentumokkal, mennyibe kerül majd a kérelem benyújtása, mennyibe a csatolandó iratok begyűjtése? Jelenleg az állampolgárság iránti kérelem díjtalan, de mire a hivatali útvesztőkben a polgár eljut erre a stációra, már súlyos forinttízezreket fizetett ki illetékek, iratbeszerzések, hivatalos fordítások begyűjtésére. Nem kis horderejű kérdés tehát ez sem.
Mint ahogyan az sem, hogy jelent-e majd ez az állampolgárság automatikusan munkavállalási lehetőséget is. A jogszabály ugyan az áttelepülés nélküli állampolgárság megszerzését célozza, de legyünk reálisak: egy horgosi, kelebiai, de akár topolyai vagy zentai magyar is bevállalhatja a napi ingázást annak érdekében, hogy Mórahalmon, Szegeden, Szatymazon stb. dolgozzon, akár a magyar minimálbérért is – ami azért jóval magasabb, mint a szerbiai. És ha már munkát vállal, hát adózni is fog, ha pedig adózik, akkor jár neki az egészségügyi ellátás… A jelenlegi szabályozás akkor teszi lehetővé a külföldi számára a munkavállalást, ha az illetékes hatóság megbizonyosodik róla, hogy arra a munkahelyre nincs magyar állampolgárságú jelentkező. Ez egy kéthónapos procedúra, amit elég kevés munkáltató vállal be. A külhoni magyar állampolgár munkavállalás szempontjából milyen elbírálás alá esik majd?
És mi lesz a diákokkal? Azokkal a középiskolásokkal, akiknek most esetleg tandíjat kell fizetniük, mert nem magyar állampolgárok. És mi lesz az egyetemi hallgatókkal? Őket bizonyos esetekben jelenleg pozitív diszkrimináció illeti meg. Erről majd le kell mondaniuk?
Mindezt szerettük volna megkérdezni Semjén Zsolttól, a KDNP elnökétől, hiszen elsősorban ő foglalkozik a kettős állampolgárság ügyével, a majdani általános miniszterelnök-helyettes azonban a héten igen elfoglalt volt, nem tudtuk elérni. Pedig amíg az ilyen, valóban releváns, a mindennapi élettel igen szoros kapcsolatban álló kérdésekben nem látunk tisztán, elég értelmetlen azon a szimbolikus kérdésen vitázni, hogy lesz-e szavazati joga a határon túli magyarnak.
