A Budapest Bábszínház számára kettős sikerrel zárult a szabadkai 17. Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál, ugyanis az öt tagú, nemzetközi zsűri nemcsak a legjobb előadásnak titulálta és a Grand Prix-t ítélte oda, hanem a Líra és Epika című előadás érdemelte ki a legszebb bábokért járó díjat is.
A szombati ünnepélyes díjkiosztó után Meczner János, a Budapest Bábszínház igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta: amikor az ember elmegy egy fesztiválra, akkor reménykedik, hogy tetszeni fog az előadás, kimondva vagy nem kimondva persze díjat is szeretne kapni, éppen ezért nagy öröm számukra, hogy két kategóriában is a legjobbnak bizonyultak.
– Úgy éreztük, hogy akik értenek magyarul, nagyon szerették az előadást, és talán azok is, akik egyáltalán nem ismerik a nyelvünket, meglátták azt, amit a bábok tudtak létrehozni. Az előadás rendezője, Mácsai Pál és tervezője, Bagossy Levente is először dolgoztak bábszínházban. A bábok barna papírból készültek, egyszínűek, és remélem nemcsak én látom úgy, hogy sikerült olyannyira karakterisztikus módon létrehozni őket, hogy sok mindent ki tudnak fejezni. A produkció a tavalyi évad végén készült, a magyar kritikusok az évad legjobb új darabjának választották.
Az előadás nagyon magyar: két ország háborúzása fegyverek helyett szóban zajlik, az epikumiak történeteket mesélnek, a líraiak pedig verses formában, bravúros rímeléssel csatároznak. A darab beszédközpontúsága miatt a nagyobb gyerekeknek ajánlják.
Az igazgatót arról is kérdeztük, vajon a nem magyar ajkú közönség hogyan éli meg ezt az előadást, érkeztek-e már ilyen jellegű visszajelzések:
– Jók a visszajelzések. Egy éve volt a Líra és Epika bemutatója, és közel az ötvenedik előadásnál tartunk. Gyerekeknek készült ez a mese, de észrevettük, hogy az előadásokon megjelentek felnőttek, főleg egyetemista korú fiatalok, így kitűztük az előadást estére is, tehát délután játsszuk a gyerekeknek és este a felnőtteknek. Az a humor, az az irónia, ami ezt az előadást jellemzi, mindkét esetben érvényesül, az tény, hogy picit más hangsúlyok vannak, amikor délután van műsoron, mint amikor este. Ez a fesztiváli megmérettetés volt az első eset, hogy a határon kívül mutatkozott be a darab. Nagyon izgatottak voltunk. A darab legnagyobb erénye a nyelvezete, Szabó Borbála és Varró Dániel műve, és ugye itt nem csak magyar nézőink voltak. Azt gondolom, hogy azok, akik hajlandóak voltak magukat átadni a történetnek, remélem, élvezték, még ha nem is értettek magyarul. Igazi mérce az lesz, amikor csak idegen ajkú közönség előtt játsszuk. Optimisták vagyunk. Van az előadásnak egy olyan kisugárzása, ami az idegen ajkúak számára is érthetővé teszi a produkciót – hallottuk Meczner Jánostól.
A gyermekszínházi fesztivál versenyprogramjában 20 produkciót láthattunk. A legjobb rendezőnek járó díjat a Salieri holdja című fehérorosz produkció rendezője, Ruslana Kudashov érdemelte ki, a legjobb eredeti zenéért az izraeliek Péter és a farkas című darabját jutalmazták, a legjobb díszletű produkciónak az Egy kiállítás képei című orosz előadás bizonyult. A zsűri egy különdíjat is kiosztott A fiú az albumból című lengyel produkciónak az eredetiségért és fantáziáért.
Emellett hét színészi díj is gazdára talált. A rút kiskacsa, A madár nem ember, a Kőbe zárt mesék, a Csillagfiú, a Mese a fehér holdról, az Éltek egyszer és a Salieri holdja című előadásban nyújtottakért jutalmazták a színészeket.
