A vajdasági köztudatban a termálvizek hasznosítása úgy él, hogy a gyógyfürdők bizonyára egészségügyi és rekreációs célokra használják fel a természeti kincset. Eddig nem is nagyon hallottunk róla, hogy különösebben foglalkoztatta volna a hatalmat ennek a kérdésnek a megoldása, ezért hathatott a meglepetés erejével a tartományi geotermális és szoláris energia felhasználásával foglalkozó tanács közelmúltbeli ülése, amelyen terítéken volt a vajdasági termálvízfuratok feltérképezése, újrahasznosítása, felhasználása és esetleges áruba bocsátása. Hogy mi rejlik ennek a hátterében, erre kértünk választ Szőke Lajostól, aki a tartományi energetikai és ásványi anyagügyi titkárság titkárhelyettesétől.
– Vajdaság-szerte 25 termálvízfurat létezik, ebből 12 üzemel, megjegyzem, többségük majdhogynem csak 20 százalékos kapacitással, így nekünk elsődleges célkitűzésünk a nagyobb kihasználtság megvalósítása. A következő fontos teendőnk pedig mindannak a 13 furatnak az üzembe helyezése, amelyek valaha működtek, de sajnos az utóbbi tíz-húsz évben teljesen elhanyagolták őket. Azért hoztuk létre a fent említett tanécsot, hogy a hozzánk forduló önkormányzatok kérelmét jobban tudjuk kezelni, és hozzájáruljunk a termálvíz felhasználásának ésszerűsítéséhez. Amikor pénzt kérnek tőlünk erre a célra az önkormányzatok, mindig felmerül a kérdés, hogy kinek a költsége ez valójában, a titkárságé, az önkormányzatoké vagy a felhasználóé. Az az igazság, hogy a megoldás abban rejlik, hogy mindezt közös erővel kellene megtenni. Az lenne a jó megoldás, ha a meglévő furatokból áramló termálvizet a gyógyászati és rekreációs célokon kívül fűtésre is felhasználnák. Ezt nagyon kevés helyen teszik meg, én talán kiemelném a magyarkanizsai gyógyfürdő esetét, ahol három furat is létezik, és nagyszerűen hasznosítják ezt fűtésre, sőt mi több, ott még egy gazdaság is rákapcsolódott a rendszerre, és melegágyat üzemeltet a vízzel. De említhetném a palicsi esetet, ahol az Elita hotelt fűtik termálvízzel, vagy Banatsko Veliko Selón farmot melegítenek, Temerinben a nyitott medencében hasznosítják a meleg vizet, a Deliblátói-homokpusztánál lévő Leánykútnál üvegházat melegítenek vele. Az az igazság, hogy a furatokat valamikor a Naftagas készítette, így az ő tulajdonukban van, s úgy tűnik, az új tulajdonos számára talán valamilyen okból nem felel meg a meleg vízzel való kereskedés lehetősége, így az orosz tulajdonú Gazprom úgy döntött, hogy új feltételeket teremt a termálvíz hasznosítására, lehetővé teszi a furatok eladását, bérlését. Ez egy idő óta már húzódik, de a legutóbbi ülésen kiderült, hogy augusztus végéig készíteni fognak egy árajánlatot, addig feltérképezik a műszaki adatokat, s talán az év végéig konkrét javaslattal fognak előállni. Egyértelmű, hogy az lenne a szándékuk, hogy értékesítsék a furatokat, kétlem, hogy lesz rá vásárlóerő, de mindenesetre az a fontos, hogy mi ezt az eljárást végigkísérjük, és a működő gyógyfürdőkre nézve megtaláljuk a legkedvezőbb megoldást.
Vajon mennyibe kerülhet egy furat?
– Nehéz ezt műszaki és egyéb adatok nélkül megmondani. Folyik a felmérés, de hozzávetőlegesen kiszámíthatjuk, hogy egy-egy furat 800-900-1000 méter mélységű, s ha ehhez hozzáadjuk a berendezéseket, azt, hogy milyen kapacitással működnek, az is előfordulhat, hogy akár csaknem egymillió dollárba kerül majd. Ezért kétlem én azt, hogy nálunk lesz majd erre vevő, de senkinek se kell kétségbe esnie, mert arról már előre biztosítottuk a gyógyfürdőket, hogy nem maradnak víz nélkül.
A legésszerűbben a magyarkanizsai gyógyfürdő hasznosítja a termálvizet egész Vajdaságban, s hogy náluk létezik egy olyan furat is, amely nemcsak a Naftagas tulajdonában van, hanem félig a kőolajipari cégé, a másik fele pedig a gyógyfürdőé.
– Vajdaság-szerte az elsők között voltunk, immáron harminc éve használjuk a termálvizet, nemcsak mint gyógyvizet, hanem energetikai minősítésben is. Mivel 1980-ban volt két fúrott kutunk, az egyik 42, a másik 64 Celsius-fokos, így úgy határoztunk, hogy az Aquamarin szálló új épületét a termálvízzel fogjuk fűteni. Tehát gyógyításra, fűtésre és a szobák melegvíz-ellátására hasznosítjuk. A 64 fokos vízzel zavartalanul tudunk egész télen fűteni, csak akkor kell hozzámelegíteni gázzal vagy naftával, ha mínusz 10 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála.12 évvel ezelőtt csináltunk egy úgynevezett hármaskutat, ennek a vize 72 Celsius-fokos lett, amit egy gyűjtőállomásba összeszedünk, ott feldolgozzuk a furatokból bekerülő vizet, kivonjuk belőle a metángázt, s ezt követően az onnan továbbfutó víz 63-64 fokos lesz, ezt továbbítjuk az elosztóközpontba – mondta Ágoston F. Ferenc, a gyógyfürdő igazgatója.
Mi mindent fűtenek ezzel a vízzel?
– 2000-ig a már említett szállót fűtöttük, de akkor épült még két magánhotel az Aquamarin közelében, oda is bevezették padlófűtésként a termálvizet, majd szlovák donációból, 170 ezer euró értékben nekünk sikerült kiépíteni a rendszert az úgynevezett régi fürdő, az Abella irányába, úgyhogy ott is hasznosítjuk ezt az energiát.
Termálvízzel fűtik a szállodát
Lehetne még ezt tovább fokozni, még gazdaságosabban felhasználni fűtésre a termálvizet?
– Annyira nem, mert megvannak ennek is határai. A megadott kutainkkal esetleg tudnánk még egy szállót fűteni, vagy ha a mostaninak lesz még több emelete, mondjuk azt is elbírná a rendszer. Noha a Naftagas annak idején elkészítette a számítást a tartalékokra vonatkozólag, ebből kiderült, hogy az elkövetkező 40-50 évre lesz elég vizünk, tehát lesz mit felhasználni. Én a fűtésbővítésben nem látok nagy jövőt, inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a hulladék víz hasznosítása lenne fontosabb. Arról van szó, hogy a fűtés során a rendszerből kikerülő víz lehűl, körülbelül 40 fokos lesz, amikor kifut a rendszerből, ezt mi egy csatornán keresztül beleengedjük a Tiszába. Itt van a gyógyfürdő közvetlen szomszédságában a mezőgazdasági középiskola birtoka, a faiskola előtt csobog a vizünk. Jó néhány évvel ezelőtt csirkekeltetőt vagy hizlaldát, vagy valami effélét csináltak, s én felajánlottam nekik, hogy fogják fel a vizet, hasznosítsák. Nem éltek vele, pedig azt hiszem, ez kiváló alkalom lett volna. Nem így tett a megboldogult Faragó bácsi, akinek a telke itt van a szomszédunkban, ő felfogta a vizet, lecsapolt bennünket, csinált két fóliasátrat is, virágokat kezdett termeszteni. Most már látom, hogy az utódai is átvették ezt a gazdálkodást. Eleinte eltulajdonította a vizünket, de aztán a Naftagasból kijöttek, és szereltek fel neki órát, így most kénytelen fizetni a melegvíz-használatért. Ez a középiskola részéről senkinek se jutott eszébe, sőt tudom, hogy volt még egy másik lehetőség is, hogy majd üvegházat létesítenek a közelünkben, nekik is felajánlottam fűtőanyagként a vizet, de nem vették a lapot.
A melegvizes vezetékek
Talán azért nem, mert sokba került?
Nézze, kezdetben minden befektetés sokba kerül, de előbb-utóbb kifizetődik, hiszen ez olyan energia, aminek nincs vége. Mi a kutainkat 30 évvel ezelőtt fúrattuk, s azóta se a hőmérséklete, se a mennyisége nem változott. Ez egyelőre kimeríthetetlen energiaforrás..
Kinek a tulajdonában van most valójában?
– Vajdaság területén az összes furat a Naftagas tulajdona, ők fektettek bele, viszont a természet adta kincsek egyértelműen állami tulajdonnak számítanak. Tehát közös tulajdonról van itt szó. Viszont nálunk van egy különleges eset, mert a hármas kutat a Naftagasszal együtt fúrattuk közös befektetéssel, 50-50 százalékos alapon. Most, hogy az oroszok megvették, folyik az egyezkedés, hogy kit mi illet meg, reméljük, hogy ez megmarad a fürdő vagyonának. Nem volt olcsó mulatság, ugyanis egy kút fúrása általában méterenként 300-500 euróba kerül, a mi kutaink 960-1080 méteresek, tehát úgy 300-500 ezer eurót érnek. Ha jól tudom, az év végéig születik meg a határozat, hogy eladják vagy sem. Mindenesetre én most a bizottsági ülésen hallottam először, hogy a fürdők nem maradhatnak víz nélkül, ami számunkra nagyon biztató. Bízok a tartományban, hiszen a vajdasági fürdőknek a tartományi kormány az alapítója, s egyben a tárgyalópartner is a Gazprom irányába. Olyan lehetőségek merültek fel eddig, hogy kiadják majd a furatokat koncesszióba, lízingelik esetleg, vagy eladják. Számunkra az lenne a megoldás, ha a mi részünket tőlünk venné meg a Gazprom. Én arra számítok, hogy sikeresen tudunk tárgyalni, mondjuk a ránk eső furatrész 300 ezer euró értékű. Ezt az összeget mi néhány év alatt fel tudnánk élni fűtés formájában, nem kellene pénzt kiadnunk, s sokat jelentene nekünk, ha nem kellene a fűtésre felhasznált vízért fizetni.
