Miloš Vasić: A belgrádi és zágrábi rendőrség minden nap egyeztet
egymással
Keddről szerdára virradó éjszaka a horvát rendőrség Zágráb külvárosában letartóztatta Sretko Kalinićet, a zimonyi klán egykori tagját, akit a szerbiai igazságügy 30 év börtönbüntetés letöltésére ítélt Zoran Đinđić kormányfő meggyilkolása miatt. A szökésben lévő elítéltet azért sikerült elfogni, mert lövöldözésbe keveredett Miloš Simovićtyal, az úgyszintén Đinđić meggyilkolása miatt elítélt bűnözővel, és megsebesült.
Kalinić és Simović Zágráb egyik külvárosában, Rakitijén kezdett el lövöldözni. Kalinić megsérült, Simović pedig megszökött, őt még keresi a horvát rendőrség. Kalinićet, aki nem sérült meg életveszélyesen, még szerda éjszaka kihallgatta a rendőrség, valamint kiderítették, hogy Kalinić horvát állampolgár is. Milorad Veljović, a szerb rendőrség igazgatója a következőket nyilatkozta a B92 RTV hírműsorában: „Kalinić nincs életveszélyben, és a horvát rendőrség tovább folytatja a kihallgatást, valamint intenzíven keresik a szökésben lévő Simovićot”.
A szerb rendőrség igazgatója szerint a Kalinić elleni gyilkossági kísérlet mögött sokkal több áll, mint azt bárki is gondolná: „A legfrissebb események valószínűleg összefüggésbe hozhatók Cvetko Simić meggyilkolásával. Egy szerteágazó történetről van szó, ezért a rendőrségi akciónak is szerteágazónak kell lennie. Nem lepődnék meg, ha a történtek, illetve a lövöldözés kapcsolatban lenne Darko Šarić bűnbandájával.”
Maja Kovačević, a szervezett bűnözés elleni különleges bíróság sajtófelelőse szintén a B92 RTV hírműsorában mondta, hogy egyelőre nem tudni, mikor szolgáltatja ki Horvátország Szerbiának Kalinićet, a két ország ezt a kérdést az igazságügyi minisztériumok közvetítésével diplomáciai úton intézi.
– Az eljárás általában néhány hónapot vesz igénybe. Horvátországnak saját országán belül is ellenőriznie kell néhány dolgot, és csak ezután döntenek arról, hogy kiszolgáltatják-e a letartóztatottat. Kalinićet Szerbiában jogerősen elítélték, ezért ha Horvátország kiszolgáltatja, azonnal megkezdheti börtönbüntetése letöltését. Ugyanakkor a törvény értelmében jogában áll követelni, hogy az ellene folytatott eljárást ismételjék meg jelenlétében – magyarázta Kovačević, ugyanakkor Snežana Malović igazságügyi miniszter elmondta, hogy ha Kalinićnek valóban horvát állampolgársága is van, akkor Horvátország csakis alkotmányának módosítása után szolgáltathatja ki.
A különleges bíróság 2007 májusában első fokon Zoran Đinđić meggyilkolása miatt Kalinićet 35 év, Simovićot pedig 30 év börtönbüntetés letöltésére ítélte. 2009 novemberében a szerbiai Legfelsőbb Bíróság másodfokon megerősítette ezt az ítéletet, azzal, hogy Kalinić börtönbüntetését 30 évre csökkentették. Kalinićet és Simovićot ezen kívül a zimonyi klán ellen folytatott eljárásban 19 gyilkosságban való részvétel, 3 emberrablás és terrorista cselekmények végrehajtása miatt 40-40 év börtönbüntetés letöltésére ítélték.
NEHÉZFIÚK TANDEME
Kalinić és Simović az 1990-es évek első fele óta hajtottak végre közösen különböző bűncselekményeket, nyilatkozta a Magyar Szónak Miloš Vasić, a Vreme hetilap újságírója, a zimonyi klán ismerője, valamint az Atentat na Zorana (A Zoran elleni merénylet) című dokumentarista mű szerzője. Vasićtól megtudtuk, hogy Đinđić meggyilkolását illetően mindkét szóban forgó személy előkészítő és segítő szerepet töltött be. Már a Đinđić elleni két sikertelen merénylet kivitelezésében is részt vettek, részletezte Vasić, a továbbiakban pedig közölte, hogy a szóban forgó bűnözők sokkal fontosabb és szörnyűbb szerepet töltöttek be a zimonyi klánban, mint a Đinđić elleni merényletekben.
– A kilencvenes évek közepén bizonyos körökben már hírnévre és tekintélyre tettek szert, ekkor kerültek kapcsolatba Duća Spasojevićtyel és Mile Lukovićtyal, majd később megjelent Legija is, és szép lassan megalakult egy tekintélyes nemkormányzati szervezet. Mindketten kegyetlenségükről és gátlástalanságukról váltak ismertté – összegezte Vasić, a folytatásban pedig arról beszélt, hogy a régió országaiból származó bűnözők között mindig is divat volt a régió egy másik országában bujkálni, és nem egy távolabbi országban keresni menedéket. A környező országok bűnözői még a múlt század hatvanas éveiben kialakították a régióban a saját kis Európai Uniójukat, folytatta elemzését az újságíró.
– Az utóbbi 2-3 évben, amióta a szerb és a horvát rendőrség valóban komolyan együttműködik, egyre több „közös” bűnözőt sikerült letartóztatni. Szlovénia, Bosznia Hercegovina és a boszniai Szerb Köztársaság rendőrségével szintén nagyon jó a szerb hatóságok együttműködése. Egyedül Montenegró képez kivételt, de hát az egy különleges ország, ahol mindenki ismer mindenkit, vagy mindenki rokona mindenkinek. Összeköttetéseimnek köszönhetően tudom, hogy a belgrádi és zágrábi rendőrség minden nap egyeztet egymással – részletezte Vasić, majd kérdésünkre, hogy valóban elképzelhető-e az összefüggés Kalinić, illetve Simović és Šarić között, a következőt válaszolta: – Ez a feltételezés onnan ered, hogy Kalinić a kihallgatás során a horvát rendőrségnek Darko Šarić nevét is említette. Néhány nap múlva pedig az is kiderül, hogy milyen összefüggésben ejtette ki Šarić nevét – nyilatkozta lapunknak Vasić.
