Martonyi János, a Magyar Köztársaság külügyminisztere kétnapos szerbiai látogatása alkalmával csütörtökön Vuk Jeremić szerb külügyminiszterrel találkozott, majd pénteken Boris Tadić szerb államfővel és Mirko Cvetković kormányfővel ült tárgyalóasztalhoz, késő délután Szabadkán pedig Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével beszélgetett. A Magyar Szónak pénteki tárgyalásait megelőzően adott exkluzív interjút.
Külügyminiszter úr, első hivatalos külföldi útja Szerbiába vezetett. Milyen üzenete van ennek a gesztusnak?
– Hosszú távú stratégiai megfontolásból látogattam első hivatalos külföldi utam során Szerbiába. Kormányunk úgy látja, hogy a térségbeli kapcsolatainkat nemcsak egyszerűen szinten kell tartani, hanem tovább kell erősíteni és mélyíteni. Különös jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a térségi politikánk déli irányba erősödjön. Ez az irány konkrétan Szerbiát, Romániát és Horvátországot jelenti.
Elsőként Vuk Jeremić külügyminiszter úrral tárgyalt. Milyen benyomásokkal távozott erről a találkozóról?
– Egy hónappal ezelőtt találkoztam a külügyminiszter úrral Budapesten, és akkor hívott meg erre a látogatásra. Kellemes légkörben zajlottak a tárgyalásaink, a felmerülő kérdések túlnyomó részében egyetértés van közöttünk.
A kettős állampolgárság kérdése kapcsán hogyan értékeli a szerb fél reakcióját?
– Azt hiszem, hogy az állampolgárság törvényi szabályozása tekintetében a magyar és a szerb helyzet rendkívül hasonlatos. Hiszem azt, hogy a közös sors olyan tényező, ami képes ellensúlyozni esetleges más megfontolásokat. Én a magam részéről meg vagyok elégedve a szerb fél reakciójával.
– Úgy tudom, hogy a magyarok részvételi aránya lényegesen meghaladta az átlagos részvételi arányt, ami dicséretes. Annak is nagyon örülök, hogy a Magyar Összefogás ilyen nagyszerű eredményt ért el. A 77 százalékos támogatottság minden várakozást felülmúlt, s egyben nagyon fontos politikai üzenetet hordoz a tekintetben, hogy a magyarság nagy többsége a Vajdasági Magyar Szövetség által létrehozott összefogásban látja érdekérvényesítésének legfontosabb eszközét. Fontos üzenet ez a magyarság számára, de a vajdasági magyarság politikai szervezetei és szövetségesei számára is.
Január elsejétől Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöklője. Ezáltal Önök még inkább elősegíthetik majd Szerbia csatlakozási törekvéseit?
– Stratégiai kérdés számunkra, hogy Szerbia mielőbb az EU tagjává váljon. Ennek az útnak megvannak az állomásai. A következő feladat, hogy mielőbb ratifikáljuk a stabilizációs és társulási egyezményt. Hétfőn ülésezik a külügyminiszterek tanácsa Luxemburgban, amelyen én is részt veszek. Minden jel arra mutat, hogy zöld utat fognak adni a ratifikációs folyamat megkezdéséhez. Szerbiai látogatásom során közöltem a vendéglátóimmal, hogy Magyarország az elsők között fogja majd ratifikálni ezt a stabilizációs és társulási egyezményt. Ez a kérdés, úgy tűnik, eldőlt, a másik kérdés viszont még nyitott, jelesül, hogy mikor tudja majd elkezdeni az Európai Bizottság a szerb csatlakozási kérelem véleményezését. Erre a kérdésre ebben a pillanatban nagyon nehéz választ adni, mert nem kizárt, hogy bizonyos országok ellenzése miatt erre csak ősszel kerül sor. Egy azonban biztos: a magyar elnökség ideje alatt mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy Szerbia integrációs folyamata felgyorsuljon.
A Fidesz beváltotta a választási ígéretét, hiszen első intézkedései között módosította az állampolgársági törvényt, lehetővé téve ezáltal a határon túli magyarok számára, hogy letelepedés nélkül elnyerjék a magyar állampolgárságot. Milyen értékeket tulajdonít Ön a kettős állampolgárság intézményének?
– A kettős állampolgárságnak eszmei értéke van, de talán éppen a vajdasági magyarság szempontjából materiális értéke is. Gondolok itt a munkaerő szabad áramlására, az oktatásra és hasonló előnyökre, de mégis elsősorban az eszmei jelentőség itt a legfontosabb. Egészen egyszerűen megszűnt egy hátrányos megkülönböztetés, ami abból állt, hogy a világ összes országában élő magyar lehetett magyar állampolgár, úgymond kettős állampolgár, anélkül, hogy Magyarországon élt volna, épp csak a határon túli magyarok nem. Hát mi ezt a hátrányos megkülönböztetést megszüntettük! Azt hiszem, ez pozitív lépés volt.
Szándékukban áll-e visszaállítani a Magyar Állandó Értekezletet és a Határon Túli Magyarok Hivatalát? Esetleg terveznek-e egyéb változtatásokat a határon túli magyarság ügyeivel kapcsolatban?
– A határon túli magyarok ügye kormányzati feladat. Elképzelésünk lényege, hogy minden egyes kormányzati szervben, azaz minden egyes minisztériumban kell lennie egy olyan részlegnek, amely a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozik. Legyen szó oktatásról, kultúráról, netalán gazdaságról, fejlesztési kérdésekről vagy közlekedésről. Persze mindezt koordinálni kell kormányzati szinten, ez a Határon Túli Magyarok Hivatalának lesz a feladata, ha másként is fogják hívni. Répás Zsuzsa lesz a hivatal vezetője, akit már jól ismernek Vajdaságban. A határon túli magyarság politikai szerveivel és képviselőivel való együttműködést illetően egészen biztos működtetni fogunk egy, a MÁÉRT-hez hasonlatos fórumot. Ennek sem biztos, hogy MÁÉRT lesz a neve, de hogy egy ilyen fórumot működtetni fogunk, az egészen biztos.
A határon túli magyarok támogatási rendszerével kapcsolatban milyenek a terveik?
– Egészen biztos, hogy a határon túli magyarság támogatását át kell tekinteni és szervezni, sőt fel kell újítani, és a forrásokat – gazdasági erőforrásaink keretein belül – lehetőleg növelni kell. Van egy nagyon sürgős feladatunk otthon: a magyar gazdaságot rendbe kell hozni. Ez nem lesz könnyű! De én úgy hiszem, hogy a néhány nappal ezelőtt meghirdetett intézkedési terv működni fog, s mivel én általában a derűlátók közé tartozom, remélem, hogy 2011-től megindul a magyar gazdaság növekedése, sikerül növelni a foglalkoztatást is, és ez azt jelenti majd, hogy a nemzetpolitika rendelkezésére álló forrásokat is fokozatosan növelni tudjuk.
