Január elsejétől az EU soros elnöki tisztségét Magyarország veszi át, ami nemcsak a politikusok és a diplomaták, hanem a civil szervezetek számára is új lehetőségeket teremt Szerbia uniós felzárkózásának felgyorsításában. Ennek jegyében tartottak a hétvégén nemzetközi tanácskozást Újvidéken, a budapesti székhelyű Európa Ház, a belgrádi Európai Balkán Alap és a szabadkai Helyi Demokrácia Ügynöksége nemkormányzati szervezetek szervezésében. Az összejövetelen a nyugat-balkáni országok is képviseltették magukat.
Az EU-s integráció nem csupán Szerbia szempontjából jelent előnyöket, hanem a jelenlegi tagállamok számára is érdek. Szombaton, a tanácskozás második napján Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet szakértője felszólalásában azt boncolgatta, miért fontos Magyarország számára, hogy Szerbia és egyben a Nyugat-Balkán mihamarabb az EU szerves része legyen, valamint arra kereste a választ, eddig mit tettek ennek érdekében:
– Magyarországnak morális kötelezettsége és érdeke is, hogy a nyugat-balkáni régió mihamarabb az Európai Unió része legyen. Ennek hiányát már megszenvedte. Az utóbbi évek balkáni háborúi Magyarország gazdaságára is rányomták a bélyeget. Az országba nagy számú menekült érkezett, akikről gondoskodni kellett, továbbá a háború ideje alatt a két ország közötti gazdasági formák sem működtek megfelelően, és a Magyarországra befektetni kívánó nyugatiak is elrémültek a közelben dúló háború miatt. A Milošević utáni korszak sem volt pozitív, hiszen a demokratikus rendszer kiépítése nagyon elhúzódott. Jelen pillanatban Magyarországnak az a célja, hogy Szerbiában az EU követelményeinek megfelelő jogi, törvényhozási, gazdasági formák lépjenek életbe, mert ezek által az üzleti kapcsolatok normalizálódnak, a magyarországi vállalatok szabadabban tudnak befektetni, nincsenek veszélyben, jogi procedúrák nem nehezítik a folyamatokat. Tehát Magyarországnak nagyon sok oka van arra, hogy ez a régió képes legyen integrálódni – mondta a szakértő.
Szilágyi rámutatott arra, hogy Magyarország – élve az EU-tagság nyújtotta előnyökkel – már évekkel ezelőtt szorgalmazta Szerbia NATO-tagságát, függetlenül attól, hogy a belgrádi vezetés még mindig nem döntötte el, hogy kíván-e élni ezzel a lehetőséggel. A magyar politika érdeme az is, hogy az Európai Parlamentet sikerült meggyőzni, és a régió tagállamai számára a vízumigénylés költségeit sem emelték, mert az megnehezítette volna az okirat megszerzését, és az utazási lehetőségeket korlátozta volna. Természetesen minden egyes EU-találkozón Magyarország amellett állt ki, hogy minél gyorsabban vegyék fel a régió országait az unióba, hangsúlyozva, hogy cserébe teljesíteniük kell a feltételeket.
Barabás Miklós, az Európa Ház, az egyik budapesti székhelyű magyarországi civil szervezet igazgatója felszólalásában elmondta, a magyarországi civil szervezeteknek egy csoportja azért jött Újvidékre, hogy ötleteket, javaslatokat gyűjtsenek és partnereket keressenek azoknak a programoknak a megvalósítására, amelyek egyszerre szolgálják az EU érdekeit, de az itt élők szempontjait is figyelembe veszik. Mindenki véleménye fontos. Ezeket összegzik, és az elnöklő kormány elé viszik.
A tanácskozáson a környékbeli országok, elsősorban a volt jugoszláv tagköztársaságok képviselői is jelen voltak. Valamennyien a magyar elnöklés korszakától várják a legtöbb eredményt. A Szkopjéből érkező felszólaló szerint Macedónia számára a magyar EU-elnökség az egyetlen kapaszkodó a tagság elnyerésére.
