Három utca, 36 ház, alig 130 lakos, ez a Tarcal-hegy kellős közepén, egy kellemes völgyben fekvő Satrinca és Maradék között meghúzódó Dobradó. Nyugodtan állíthatjuk, Vajdaság legmagyarabb falva, hiszen 98 százalékban magyarok lakják, ahogy az ottaniak mondják, csak két szerb és egy horvát család él még velük a legnagyobb egyetértésben.
Viszont nincs a faluban iskola, így magyar nyelvű oktatás sem, Satrincára járnak a gyerekek szerb iskolába. A legapróbbak egymás között is a környezetük nyelvén beszélnek, viszont a falubeliek, akiknek talán könnyebb lenne szintén ezen a nyelven kifejezniük magukat, nagyon törekednek és tudatosan ápolják az anyanyelvüket. Ők tudják a legjobban, hogy a végeken a legnehezebb magyarnak megmaradni.
Már egy idő óta van anyanyelvápolás a faluban, kétszer hetente, amire a gyerekek, minden ott élő más ajkú társaikkal együtt járnak rendszeresen, mint mondják azért, mert annyira vonzó az oktatás, oly sok szépet, jót és érdekeset tanulhatnak meg. Hogy mit is valójában, erről győződhettünk meg szombaton este, amikor a dobradói Petőfi Sándor Művelődési Egyesület 10 éves fennállásának és újraalakulásának alkalmából rendeztek ünnepséget a faluban. Nemcsak a fellépő gyerekek, hanem a felnőttek is bemutatták, hogy nem telt el hiába az elmúlt 10 év.
Valamennyien lelkesen köszöntötték Hajnal Józsefet, a dobradói Petőfi Sándor ME elnökét, aki 10 éve minden nehézség és viszontagság ellenére rendületlenül vezeti a falu művelődési életét.
Mindarról, ami a dobradói ünnepségen történt, a csütörtöki számunkban képes riportban számolunk be.
