Kánikula, majd napokig tartó, özönvízszerű esőzés, szélvihar, jégverés: a szeszélyes időjárás idén is gondolkodóba ejti az embereket. A földművesek a termény miatt aggódnak, az egyszeri polgár pedig már unja, hogy soha nem tudja, melyik nap kell soron kívül megfürödnie az utcán egy váratlan zivatar miatt.
Néhány évvel ezelőtt a nyári hónapok folyamán szinte imádkoztunk egy kis esőért. Fohászaink úgy tűnik most leltek meghallgatásra. Május második felében és júniusban valóban nem panaszkodhattunk az eső kimaradása miatt. A folyók megáradtak, sőt, sok helyütt ki is öntöttek, a szántóföldek, gyümölcsösök belvíz alá kerültek. Az égi áldás idén inkább a csapás kategóriába sorolható. A szélsőséges időjárást eddig a klímaváltozással volt divatos magyarázni, mostanában azonban egyre többen okolják az április közepén lávát és hamut okádó Eyjafjöl izlandi vulkánt. Lapunk Kovács Géza, a Szövetségi Hidrometeorológiai Intézet munkatársának segítségével igyekezett megoldani a rejtélyt és magyarázatot találni az időjárás szeszélyeire. A szakértő elmondta, hogy a vulkánkitörés vidékünkön már csak a távolság miatt sem okozhatott gondokat, kivéve a légi közlekedés megbénulását néhány nap erejéig. A Föld történelmében valóban előfordultak már akkora erejű vulkánkitörések, hogy akár klímaváltozás is végbement, erősítette meg Kovács Géza, majd leszögezte, hogy ezek jóval erősebb kitörések voltak, több hétig, vagy akár hónapig tartottak és sokkal több hamu került a légkör magasabb rétegeibe.
– Való igaz, az utóbbi két hónapban különösen sok eső esett. Májusban és júniusban az egész évi csapadékmennyiség egyharmada esett le. Júniust illetően ezen nem is kell csodálkozni, hiszen ez a hónap a legcsapadékosabb egész évben. Az 1960 óta nyilvántartott adatok alapján a májusi csapadékmennyiség azonban egyértelműen rekordot döntött. A hőmérsékletet illetően szintén érdekesek a szélsőségek, hol annyira hideg volt, hogy fűteni kellett, hol trópusi hőmérsékleteket mértünk. Mindezt az Európa feletti aktív ciklontevékenységekkel lehet magyarázni. A 2000-es évek elején megfigyelt rendkívül magas nyári hőmérsékleteknek és szárazságnak szintén az aktív ciklontevékenység volt az okozója. Most megváltoztak a légköri helyzetek, gyakoribbak a frontátvonulások és intenzívebb a ciklontevékenység az óceánok felett. Ezek a frontok gyakran elérik régiónkat és ezek okozzák a tartós és kiadós esőket, amikor kis területen akár 50-60 liter csapadék is leeshet egyszerre – összegezte Kovács Géza, majd közölte, hogy amíg 15-20 évvel ezelőtt évente 20 zivatar fordult elő, addig napjainkban 35-40 zivatar tombol évente, sőt, nem jellemző módon akár ősszel is előfordulhatnak zivatarok. Nemcsak a zivatarok száma fokozódott, hanem azok intenzitása is. Tornádók szintén egyre gyakrabban söpörnek végig vidékünk egyes területein. Az időjárás mind szélsőségesebbé válik, a hideg-meleg levegő váltakozása évről-évre drasztikusabbá válik, hangsúlyozta a szakember, a továbbiakban pedig közölte lapunkkal a tényállást, miszerint a jövőben sem számíthatunk változásra: „Rendkívül változékony időjárással kell számolnunk az elkövetkező években, évtizedekben. Hálásnak kell majd lennünk a természetnek, ha egy hétig nyugodalmas időben lesz részünk. Számos elem befolyásolja az időjárást, többek között a klímaváltozás. Egy természetesen ismétlődő ciklus alapján a Földnek most egy hidegebb fázisba kellene lépnie. Viszont a kibocsátott üvegházhatású gázok miatt a légkör hőmérséklete egyre emelkedik. Szerintem éppen ez a két ellentmondásos tény vezet majd meglepő jelenségekhez, a szélsőséges időjárás fokozódásához. A jövőben is lesznek olyan időszakok, amikor 10-15 napig nem esik egy csepp eső sem, majd néhány nap alatt az egész havi csapadékmennyiség lezúdul.”
A nem túl kecsegtető tényekhez egy jó hír is társul: az emberek még mindig befolyásolhatják ezeket a változásokat és legalább részben megfékezhetik a szeszélyes időjárást. Kovács Géza szerint kis területen, helyi szinten is sokat lehet tenni: erdőket kell telepíteni és fásítani. A növények, és főleg a fák, a szén-dioxidot oxigénné alakítják, vagyis dúsítják a levegőt. A meteorológus kiemelte, hogy a fásítás még csak nem is kerül túl sokba.
– Helyi szinten is rengeteget tehetünk. Mindenki, aki azt állítja, hogy kis területen az előbb említett intézkedések nem vezethetnek jelentős javuláshoz, az téved. Helyi szinten mikroklimatikus tényezőkről beszélhetünk, és ezek nagyon fontosak egy régiót illetően. A nagyobb városokban nagyobb a légszennyezés, ebből adódóan a hőmérséklet is magasabb. A falvakban tisztább a levegő és átlaghőmérséklet is alacsonyabb. A környezetszennyezés csökkentése helyi szinten jót tesz az egész régiónak – tudtuk meg Kovács Gézától.
Aki már nagyon megunta az esőt és a borongós időjárást, azt megvigasztaljuk, hogy a július igazi nyári hónapnak ígérkezik. A Szövetségi Hidrometeorológiai Intézet munkatársa elárulta, hogy várhatóan egész hónap folyamán 30 Celsius-fok körül alakul majd a nappali hőmérséklet. A hónap elején és 20. után előfordulhatnak zivatarok, de egyébként sok lesz a napsütés.
