A tartományi oktatásügyi titkárság a múlt héten felmentette tisztségéből az óbecsei Zdravko Gložanski Általános Iskola igazgatónőjét
AZ INDOKLÁS
szerint az igazgatónő törvényellenes módon alkalmazott egy tanítónőt, a javasolt intézkedéseket nem foganatosította és nem szüntette meg a megállapított hiányosságokat és szabálytalanságokat.
EGY ANYUKA
szerint 2008-ban 17 gyerek indult első osztályba, az incidensek miatt év végéig 5 tanulót írattak át a szülők másik iskolába.
A második osztályban folytatódtak a konfliktusok, a Kislány bántalmazta a többieket, agresszív volt, a Tanítónő pedig az idegösszeomlás szélén betegállományba ment. Ekkor jött helyettesíteni Sormáz Izabella, aki 3 nap múlva szintén beteget jelentett. Jelentésében azt írta: kettő kivételével minden gyerek problémás. Ezt követően egy ideig nem folyt rendes tanítás – a helyettesítő tanárok hol rajzoltak, hol játszottak a gyerekekkel vagy mesét olvastak nekik.
Júliával, a második cseretanítóval 3 hónapig jól alakultak a dolgok, aztán minden kezdődött elölről. A pszichológus tanácsa az volt a gyerekeknek: ha a Kislány bántja őket, puszilják, simogassák meg…
Az idei tanévet a Tanítónővel fejezték be a gyerekek. Addigra nyolcan maradtak az osztályban.
AZ ANYUKA
Kislányát még napközis korában komoly traumák (halálesetek, balesetek) érték, de a pszichológus segítségének köszönhetően a Kislány állapota javult: 2008. szeptember elsején egy egészséges gyermek indult iskolába. 2009 márciusában három fiú sállal fojtogatta, megrugdosta, a fiúk és a Kislány is megrovást kapott…A Kislány innentől megváltozott, ráadásul különféle betegségek miatt gyakran volt kórházban. A Tanítónő átnézett rajta, a többiek provokálták. Arról, hogy a Kislány fizikailag, lelkileg bántalmazza az osztálytársait, az Anyuka a szülők 2009 októberi petíciójáig semmit nem tudott. Amikor a Tanítónő felvételeket készített a Kislányról, az Igazgatónő arra kérte az Anyukát, enyhítsen feljelentésén, hogy a Tanítónő pénzbírsággal megúszhassa a dolgot. Anyuka ezt meg is tette.
A gondok (ütlegelések, verések, telefonos fenyegetések) folytatódtak.
December 3-án érkezett az osztályba Cseszák tanítónő, aki sokat foglalkozott a Kislánnyal, és akit a Kislány is a bizalmába fogadott.
Anyuka novemberben megkereste Az Helyi Gyermekjóléti Alap illetékeseit, ők küldték tovább feljelentését a tartományi ombudsmannak. Március 3-án a tanítónő behívatta Anyukát az iskolába és azt kérte: tegyen helyesbítést az ombudsmannak intézett levelére, miszerint a vádak egy korábbi időszakra vonatkoznak – ez megtette, másnap visszavonta.
Ettől kezdve Cseszák tanítónő megváltozott, a Kislányt pedig ismét bántalmazták, verték. Májusban pedig visszajött a Tanítónő.
A KÖZSÉGI OKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSI TANÁCSTAG
novemberben találkozott a II.a osztály szülőivel, akik azzal keresték meg, hogy elviselhetetlen az osztályban a helyzet. A tartományi oktatási titkárhoz, dr. Jeges Zoltánhoz fordultak segítségért, akinek a javaslata alapján a Petőfi Sándor Általános Iskola Dreára kihelyezett tagozatának tanítójával megállapodtak a cseréről. Egy a Helyi Gyermekjóléti Alaptól származó feljelentésen alapuló ombudsmani levél a reményteljes folyamatot fölborította, bár az állítólagos bántalmazásokról jegyzőkönyvi kivonat nem létezett. Az Anyuka levelekkel bombázta az intézményeket, de a levelek valóságtartalmát nem ellenőrizte senki, és a többi gyerek jogát sem képviselte senki – a hivatalos válasz szerint azért nem, mert a többi szülő nem fordult levélben az ombudsmanhoz. A szakszolgálatok csődöt mondtak, az iskolában pedig pár ember ellenállásán elbukott a megoldás.
Varnyú Ilona szerint sajnálatos, hogy az igazgatónő felmentésének indoklása szerint nem az volt az gond, hogy az osztályban uralkodó problémát nem tudták iskolán belül megoldani, és ennek eredményeképpen egy teljes magyar osztály meg fog szűnni, hanem a – szakintézet ajánlása szerint végrehajtott – tanítócsere.
AZ 1. CSERETANÍTÓNŐ
elmondása szerint 2009 októberében arra kérték, néhány napig helyettesítsen a II. a osztályban és készítsen jelentést az ott uralkodó helyzetről. Jelentésében azt kérte, azonnal vonjanak be belső és külső szakembereket a probléma kezelésébe, de az igazgatónő ezt nem fogadta el és visszahelyezte a saját osztályába. Gondok voltak a gyerekekkel, a szülők egymás közötti viszonyával, a Kislány és a Tanítónő kapcsolatával. Ilyenkor külső, független szakértőket kell bevonni a munkába, az iskola csak mediátorként vehetne ebben részt. Az iskolán belül voltak kísérletek a probléma kezelésére, de nem volt összhang a csapaton belül. Komoly családterápia is kellett volna, ezt a szociális központ tudta volna biztosítani, de az ötletet egyedül az iskola pszichológusa támogatta.
Az Anyuka az HGYA-hoz küldte a teljes dokumentációt, nekik pedig kötelességük volt a problémát továbbítani.
Sormáz Izabella két hónapos felfüggesztés után újra munkába állt, ellene az iskolaigazgató fegyelmi eljárást kezdeményezett, a pszichológus kolléganő és az iskolapedagógus tekintélyének és méltóságának a megsértésével vádolják, mint mondja, alaptalanul. A tanítónő a fegyelmi eljárás miatt beperli az iskolát.
Azt mondja: ha az iskola bekapcsolja a munkába mindazokat, akiket a protokoll szerint köteles, valószínűleg sikerült volna a problémát megoldani. A Kislány értelmi képességeivel a híresztelésekkel ellentétben semmi baj nincs, mi több: intelligenciája az átlag fölső határát súrolja.
A 2. CSERETANÍTÓNŐ
Amikor átvetette az osztályt, a gyerekek fegyelmezetlenek voltak, és a tanulással is le voltak maradva. Sok tanításon kívüli tevékenységgel, a szülőkkel együttműködve javult a helyzet. Az Anyuka rögtön elfogadta őt, a Kislány is nagyon szépen dolgozott – ő volt az egyetlen, aki az első naptól figyelt, a többiekkel már nehezebb volt. Műsort készítettek a szülőknek, közösségi élményeket tapasztaltak meg a gyerekek és megünnepelték a Kislány születésnapját is – a szülők maguktól adták össze az ajándékra valót…
Cseszák-Bezzegh Julianna: Úgy érzem becsaptak
Aztán jött egy ombudsmani levél, miszerint a gyermek ki van közösítve, sőt a probléma továbbterjedt. Cserbenhagyták, ezt érezte. Az Anyuka megint elkezdett bejárni az iskolába, és a Kislány is „visszaesett”. Megüzenték: mielőbb menjen vissza a saját iskolájába. Kérte Dreára történő visszahelyezését.
Cseszák-Bezzegh Julianna szerint – bár több szakember is foglalkozott az üggyel – konkrét terv, ajánlás nem készült. „Azt mondják, nincs megoldás erre a problémára. De igenis volt: az Anyuka szerint a gyermek végre megtanulta, mi az, hogy iskola és hogyan kell ott dolgozni. Valakinek ez mégsem felelt meg. Itt már nem a gyerekekről szólt a történet.”
AZ IGAZGATÓNŐ
Október középen érkeznek az első panaszok az Anyukától, miszerint az iskola pszichológusa nem foglalkozik eleget az osztállyal, a Tanítónő alulosztályozza a Kislányt, kiabál vele és bántalmazza őt, de a gyerekek nem támasztják alá az Anyuka vádjait.
Az igazgatónő távollétét kihasználva az iskola pszichológusa jogosulatlanul inspekciós felügyeletet és tanfelügyelőt hív az iskolába, és az Anyuka is mindenhova feljelentést küld. Igazgatói utasítás szerint a pszichológus minden nap jelen van az órákon, emiatt az Anyuka panaszt tesz. A szülők kérvényt írnak, hogy a Kislányt távolítsák el az osztályból, amire nincs lehetőség. A Kislány a többiek előtt börtönnel, kirúgással fenyegeti a Tanítónőt, megtámadja a többieket, széttépi a füzeteket – nagyon rossz a légkör. Az Anyuka 5 gyereket feljelent a rendőrségen, hogy a szünetben a Kislány életére törtek, a többi szülőt pedig zaklatással vádolja.
Suzana Dulić igazígatónőt felmentették
Iskolán belüli tanítócserével próbálkoznak, erre Sormáz Izabella tűnt a legalkalmasabbnak. Ő három nap múlva betegállományba ment, közben minden követ megmozgatott, hogy visszahelyezzék az osztályába, amit meg is tesznek. A helyzet tovább romlik, a szülők a polgármesterhez fordulnak segítségért. A tartományi oktatási titkárság ajánlása alapján Varnyú Ilona tanácstag tanítócserét javasol – ami úgy tűnt, meg is hozza az eredményt. De februárban Sormáz Izabella levelet küld a tartományi ombudsmannak, hogy az osztályban folytatódik a Kislány diszkriminációja, holott tudnia kellett, hogy a helyzet javul. Az újvidéki oktatási szakfelügyelőség megoldást ígér, ez a mai napig nem érkezik meg. Szülők telefonon azt a felvilágosítást kapják, hogy az ügyben nem tehetnek semmit.
A községi tanfelügyelő fegyelmi eljárást rendel el a pszichológusnő és Sormáz Izabella ellen, a tartományiak viszont a leállítását szorgalmazzák, feltehetőleg az UNICEF gyakorolt komoly nyomást két munkatársa érdekében.
Tavaly október óta tanítók, szülők, tanácsosok, a szociális központ, a klinikai pszichológus, a rendőrség, a bíróság, az önkormányzat és a tartományi intézmények szakemberei vesznek részt a probléma megoldásában, de az ügyet az iskolaév végéig nem sikerül lezárni.
Suzana Đukić azt mondja: a szülők azzal búcsúztak el a Tanítónőtől, hogy gyermekeiket másik iskolába fogják íratni.
Ügyvédje szerint felmentése törvénytelen.
AZ ISKOLASZÉK ELNÖKE
szerint a gyermekbántalmazás és diszkrimináció vádját egyik vizsgálat sem támasztotta alá, és kezdeményezik a tartományi oktatási és művelődési titkár felelősségre vonását pozícióval való visszaélés miatt. Sérelmezi, hogy egyáltalán nem veszik figyelembe az iskolaszék álláspontját az ügyben.
Zvonimir Stankov szerint a gyermekjogok helyi védelmezői egyéni ambícióikat szeretnék megvalósítani ezzel a botránykeltéssel.
EPILÓGUS
A gyermek nagy valószínűséggel magára marad az osztályban, ezzel egyszersmind nem lesz magyar nyelvű III. a tagozat az iskolában.
Szeptember elsejétől minden jel szerint a régi osztálytársak egy része ismét egy osztályban fog tanulni vele.
Vajon lesz-e, aki megállítja a láncreakciót?
