Ahogy múlik az idő, a statútum és a hatásköri törvény elfogadásától számítva egyre inkább fokozódik az érdeklődés a lakosság körében, hogy mi történik a hatáskörök átruházása terén, milyen gyorsan halad ez a folyamat.
A közelmúltban felröppent a hír, előfordulhat, hogy bizonyos hatásköröket Újvidékről, a tartományi központból áthelyeznek más városokba, ami szintén felcsigázta a közvéleményt. Annak próbáltunk utánajárni, hogy ennek van-e valóságalapja, Deli Andor tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárt kérdeztük.
– A hatáskörök átruházási folyamata intenzív fázisában van. A tavasz folyamán, a nyári szabadságok kezdetéig a titkárságok fokozott ütemű tárgyalást folytattak az illetékes köztársasági minisztériumokkal, azaz a partnerminisztériumokkal azért, hogy a törvény értelmében tartományivá váló hatásköröket minél sikeresebben el tudják látni. Konkrétan a hivatalnokok átvételére gondolok, az anyagi háttér biztosítására, a felszerelés átadására, mindazokra a szükségszerű dolgokra, amelyek a mindennapi munka során létfontosságúvá váltak. Ez bizony egy hosszabb folyamat, amihez csupán a tavasszal született meg a rendelet, amivel igazából a tartományi titkárságok átszerveződtek, s újra tervezhették önmagukat. Áprilisban születtek meg a rendeletek, így az ezt követő hónapokban zajlott a gyakorlati megvalósítás. Most éppen felmérést végzünk a titkárságokban, hogy mi a helyzet az ügyek, hivatalnokok, felszerelések és a pénzelés átvétele tekintetében.
A folyamat során áthelyeződik-e majd a tartományi adminisztráció egy része Újvidékről más városokba, pl. Szabadkára, Nagybecskerek vagy Nagykikindára?
– Korai erről nyilatkozni. Ugyanakkor nyomban leszögezhetjük, hogy a statútumunk előirányozza a tartományi közigazgatási körzetek megalakítását: Szabadkán, Zomborban, Nagykikindán, Nagybecskereken, Versecen, Pancsován és Mitrovicán. Erre vonatkozóan hasonló elképzelések vannak, mint ahogy azt a köztársasági körzetekben megoldották. Azokat a feladatokat, amelyeket a felügyelők a terepen végeznek, természetesen nálunk is ott fogják ezt tenni. Például az egyszeri közigazgatási eljárás levezetése – ami eddig is a terepen történt – a jövőben is ott fog maradni. Egyértelmű a cél, hogy közelebb kell hozni ezeket a tevékenységeket a polgárokhoz.
Ez mikorra várható?
– Nem lehet ezt pontosan dátummal behatárolni. Talán az év vége felé sokkal világosabb képünk lesz. Várható, hogy az ősz folyamán befejeződik a hatáskörök átvétele, és akkorra nyilvánvalóvá válik, hogy konkrétan ki mit fog csinálni, hova hány ember kell. Feldolgozásra kerülnek azok az adatok, amelyeket most gyűjtünk be, s utána majd elkezdünk gondolkodni azon, hogy milyen tevékenységet mely tartományi közigazgatási körzetben fogunk végezni.
Ami eddig megtörtént, az zökkenőmentes volt?
– Konkrétan a mi titkárságunkat nem érintette az efféle újabb feladatkör-bővülés, ebből kifolyólag nem vagyunk olyan helyzetben, hogy nekünk valamilyen többletfeladatot vagy bővítést jelentett volna a hatásköri törvény. Így mi nem is jártunk tárgyalásokra, megbeszéléseket nem folytattunk. Amennyire a többi titkárság munkájába betekintésünk nyílik, úgy néz ki, hogy igen gördülékenyen mennek a dolgok.
Mindez a decentralizációs folyamatot is szolgálja?
– Vannak olyan hatáskörök amiket a köztársaság mint eredetieket az alkotmány értelmében átadott a tartománynak. Ilyen pl. a víz- és erdőgazdálkodás, a regionális területrendezési terv kidolgozása. Másrészt kapott a tartomány egy csomó olyan hatáskört, jobban mondva közigazgatási feladatot, amit eddig a minisztériumoknak és azok kihelyezett tagozatainak kellett ellátniuk. Erre példa az oktatás területén az iskola vezetésének kapcsán az igazgató kinevezésének a jóváhagyása, és egyéb más területek. Tehát meg kell különböztetni az úgynevezett eredeti hatásköröket, amelyeket visszakaptunk, azoktól a hatásköröktől, avagy közigazgatási feladatoktól, amiket a minisztériumok átruháztak ránk, de továbbra is fenntartják a felügyeleti jogot ezekre vonatkozólag. A tartományban ez a kettősség bizony megvan, úgy gondolom, hogy azok a hatáskörök, amelyek eredetiek – területrendezési terv, kisebbségi oktatás –, valóban olyan kérdéseket rendeznek, amelyeket éppen a szubszidiaritás elve alapján a legcélszerűbb tartományi szinten rendezni, koordinálni, szervezni és megoldani. Viszont vannak olyan feladatok, amelyeket tovább lehet adni községeknek, városoknak, mert az a szint jobban megfelel a hatékony döntéshozatal szempontjából Márpedig bennünket az a cél vezérel, hogy minél hatékonyabban működjön a közigazgatás.
A tartományi adminisztráció székhelye Újvidék marad?
– A statútum értelmében a tartományi adminisztráció székhelye Újvidék, így a titkárságoké is. Viszont a statútumban benne vannak a tartományi közigazgatási körzetek, amelyek főként a terepen végzett felügyeleti munkát egyesítenék, mint pl. a közegészségügyi, úthálózati vagy erdészeti tevékenységet. Hogy melyek lennének még azok a tevékenységek, amelyeket a körzetekben végeznének el, még ezután fog kiderülni. Mivel a statútum Újvidéket határozta meg a tartományi adminisztráció központjaként, ebből kifolyólag az, hogy esetlegesen a tartományi közigazgatási szervet – ez utóbbi alatt a titkárságokat értem – kihelyezzük vidékre, gondolom, hogy ez majdhogynem statútummódosítást igénylő dolog lenne. Az mindenesetre egyértelmű, hogy egyes titkárságok esetleges kihelyezését csak képviselőházi rendelettel lehetne véghezvinni. Ezért semmiképpen sem beszélhetünk a titkárságok kihelyezéséről, csupán a különböző feladatok, feladat-végrehajtók, emberek terepre küldéséről. Ezekkel a hivatalnokokkal fogjuk majd feltölteni a tartományi közigazgatási körzeteket.
