Budapesti tudósítónktól
Magyarország 13 nemzeti kisebbségének tagjai július 15-ig kérhették, hogy a lakóhelyük szerint illetékes jegyző iktassa őket a kisebbségi választói névjegyzékekbe. Ez ugyanis előfeltétele annak, hogy ezen közösségek tagjai részt vegyenek, válasszanak és választhatóak legyenek az őszre esedékes kisebbségi önkormányzati választásokon.
Alkalom volt ez arra, hogy utánanézzünk, vajon mekkora az érdeklődés a választói névjegyzékbe való felvétel iránt a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán közösség tagjainak részéről. Az Országos Választási Iroda illetékeseitől úgy értesültünk: eddig összesen 142 417 polgár kérte nyilvántartásba vételét. Közösségenkénti megoszlásban a jelentkezők száma a következőképpen alakult: a bolgár kisebbség tagjai közül 1253, a cigány közösségből 83 478, a görögök soraiból 1393, a horvátokéból 7244, a lengyelekéből 1693, a németekéből 30 979, az örmények közül 1242 kérte a nyilvántartásba vételt. A román közösség választói névjegyzéke 2505, a rusziné 1435, a szerbé 1692, a szlováké 8130, a szlovéné 701, az ukráné pedig 672 nevet fog tartalmazni.
Vajdasági szemszögből érdekes a magyar szabályozás azon része, amely szerint a névjegyzékeket a választások után azonnal megsemmisítik, azaz a listákat négyévente újra és újra össze kell állítani, a jelentkezéseket meg kell ismételni. Felvetődik a kérdés, hogy miért van ez így? Nem lenne egyszerűbb egyszer összeállítani a névjegyzékeket? Az OVI-tól azt a választ kaptuk, hogy a magyar történelmi tapasztalatokból (listázások, kitelepítések stb.) fakadó aggályokra való tekintettel született meg a jogi szabályozás, ugyanis sok kisebbségi közösség találja megnyugtatóbbnak, hogy nincs állandó adatbázis a kisebbséghez tartozókról.
Ugyancsak vajdasági szemszögből érdekes a szabályozás azon rendelkezése is, amely szerint a kisebbségi szervezeteknek tilos olyan tevékenységet végezni, amely a névjegyzékek összeállítására irányulna. Ha nem szabad a kisebbségi szervezeteknek kampányolni, ki teheti ezt az érintettek figyelme felhívása érdekében? Az OVI-tól megtudtuk: nincs olyan tilalom, amely a kisebbségi szervezeteket, önkormányzatokat akadályozná abban, hogy a kisebbségi jegyzékbe vétel érdekében kampányoljanak. Ami megnehezíti a kisebbségi szervezetek dolgát, az az, hogy a választói jegyzék nem nyilvános, így nem szerezhetnek hivatalos tudomást arról, hogy kik szerepelnek benne, azaz kik közül kerülhetnek ki a jelöltjeik és kiket kell megcélozniuk a szavazást megelőző kampányban.
A kisebbségi önkormányzati választásokat országszerte októberben tartják, a helyhatósági választásokkal egyidejűleg. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy azon a településen, ahol a kisebbségi választói jegyzékben legalább 30 fő szerepel, ki kell tűzni a települési kisebbségi önkormányzati választást. A választásra jelöltet a kisebbségi szervezetek állíthatnak. Kisebbségi szervezetnek pedig az a csoportosulás minősül, amelynek legalább 3 éve alapszabályában rögzített célja a kisebbség képviselete. A jelöltnek bármely településen kisebbségi választói jegyzéken kell szerepelnie. A jelöltállításnak nincs külön feltétele, azaz nem kell ajánlást gyűjteni.
A kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok az általános önkormányzati választásokkal azonos napon, de egy külön a kisebbségi választásra létrehozott szavazóhelyiségben adhatják le szavazatukat. Minden kisebbség tagjai ugyanabban a szavazóhelyiségben voksolnak majd. Minden településen 4 tagú testületet választanak, egy választópolgár több jelöltre is szavazhat, legfeljebb 4-re.
Azok a jelöltek lesznek a képviselők, akik a legtöbb szavazatot kapják.
A megválasztott kisebbségi önkormányzati képviselők mint elektorok 2011 januárjában maguk közül választják meg a 7 tagú megyei kisebbségi önkormányzatokat abban az esetben, ha a megye területén van legalább 10 települési kisebbségi önkormányzat. Ugyancsak ezek az elektorok választják meg az országos kisebbségi önkormányzatot abban az esetben, ha az országban az adott közösségnek legalább 4 települési kisebbségi önkormányzat van.
