répás zsuzsanna
Budapesti tudósítónktól
Az új összetételű Magyar Országgyűlés egyik első döntése a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzésének könnyítését célzó törvény elfogadása volt. A nagy horderejű döntést meghozását követően azonban kormányzati forrásokból meglehetősen kevés konkrétum hangzott el arra vonatkozóan, hogy az Orbán-kormány hogyan szeretné megújítani a magyar–magyar együttműködést, tervez-e és ha igen, milyen változtatásokat a határon túlra irányuló támogatáspolitika terén. Ezért kerestük meg Répás Zsuzsannát, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretein belül működő nemzetpolitikai államtitkárság vezetőjét, hogy olvasóinkkal ismertesse a várható lépéseket. A helyettes államtitkári rangot viselő politikus a Magyar Szónak elsősorban a Szülőföld Alappal kapcsolatos kérdésekre válaszolt.
Egy romániai hírportál a múlt héten arról írt, hogy az új magyar kormány csökkentette a Magyarország határain kívül működő szervezeteknek nyújtott támogatást, amelyet az igénylők a Szülőföld Alap révén vehetnek igénybe. Valóban ez történt?
– Ez az állítás ebben a formában erősen túlzó, sőt ki is jelenthetjük, hogy nem igaz. Nem csökkent a támogatási keret, egyszerűen csak annyiról volt szó, hogy a támogatáspolitika átláthatatlansága miatt átütemeztük a tavaszi kifizetések egy részét az őszi félévre. Az elmúlt időszakban a határon túli pénzügyek zűrösek voltak, aminek egyik oka az, hogy párhuzamos finanszírozás zajlott, s ennek következtében nem lehet átlátni, milyen szervezet, milyen célra, milyen forrásokat kapott. Rendkívül fontos azonban kiemelnünk, hogy a szocialista kormányzat pazarló költekezései – illetve a világgazdasági válság Magyarországra gyakorolt hatása ellenére -- sikerült a Szülőföld Alap keretét megőriznünk, ezzel is hangsúlyozva a jelenlegi kormányzatnak a határon túli magyarok iránti elkötelezettségét. Több helyen is történtek zárolások, ez alól azonban a Szülőföld Alap kivételt képez.
Az átütemezés valóban azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló összegeket az alap nem osztotta szét?
– Igen. A „kalapban” benn maradt összegről a kollégium tagjai az ősszel esedékes fordulóban fognak dönteni.
Tervezi-e az új kormány átalakítani a határon túlra irányuló támogatáspolitikát?
– Az idei nyarat a rendszer átvilágítására fordítjuk. A jelenlegi támogatáspolitikai rendszer ugyanis meglehetősen átláthatatlan és kaotikus. Azt tervezzük, hogy egységes támogatási rendszert hozunk létre, a határon túlra menő támogatásokat egy alapba vonjuk össze. Így átlátható, követhető és ellenőrizhető lesz a pénzek útja, és a határon túliak is láthatják majd, mire fordítjuk a nekik szánt pénzt. A nagyságrenddel kapcsolatban annyit szeretnék elmondani még, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben minimum meg szeretnénk őrizni a mostani szintet, és ahogy a gazdaság fejlődésével lehetőség adódik, növelni szeretnénk a források mértékét.
Az Országgyűlés elfogadta a határon túli magyarokat célzó, az állampolgárság könnyített megszerzését lehetővé tévő törvényt, amely hatályba augusztus 20-án lép, alkalmazni azonban csak 2011-től fogják. Lehet-e már tudni, hogy ki és milyen feltételekkel kérheti majd a magyar állampolgárságot?
– Hatalmas eredménynek tekintjük, hogy a Magyar Országgyűlés 97,7 százalékos többséggel támogatta május 26-án a könnyített honosításról szóló törvényt. Ez mindenképpen egy gyógyír azon magyarok számára, akik hozzánk hasonlóan nehezen élték meg a 2004. december 5-i népszavazás eredménytelenségét. A magyar állampolgárságot mindazok az egykor magyar állampolgársággal rendelkező személyek, vagy az ő leszármazottaik kérvényezhetik, akik 1920 előtt vagy 1940–1945 között magyar állampolgársággal rendelkeztek, beszélnek magyarul és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok arra vonatkozóan, hogy megkaphassák az állampolgárságot. A kormány a részletszabályokat előreláthatóan július 28-án fogja elfogadni.
Az illetékesek mikortól fogadják az igényléseket?
– Az esetlegesen előforduló visszaélések elkerülése – és a minél kevesebb sorban állás – érdekében mindenképpen a lehető legtöbb helyen elérhető igénylést támogatjuk, de ezeket az igényléseket csak személyesen lehet majd megtenni. Az állampolgársági kérelmet a külképviseleteken, az anyakönyvvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatóságainál lehet majd leadni 2011. január 1-jétől. Az eljárás keretében elsőként egy formanyomtatványt kell kitölteni, amelyben az igénylő megadja személyes adatait, igazolja büntetlen előéletét, valamint kifejti, mire alapozva járult a hivatalhoz. Természetesen a szükséges iratokat, dokumentumokat, így jellemzően a felmenők egykori magyar állampolgárságát igazoló okiratokat is csatolni kell. Ehhez bármilyen hivatalos vagy egyházi irat, például keresztlevél, plébánosi igazolás vagy akár volt magyar katonakönyv is elég lesz. Mindezeken túl a procedúra része a rendőrségi és nemzetbiztonsági ellenőrzés, vagyis a kettős állampolgárság nem eredményezhet biztonsági deficitet sem Magyarország, sem az Európai Unió számára.
A Gyurcsány-kormány évekkel ezelőtt szüntette be a MÁÉRT munkáját. Sajtóhírek szerint az új kormány szeretné felújítani az effajta magyar–magyar együttműködést. Valóban ez a helyzet? Fontosnak tartja ezt a fajta együttműködést a határon túli és az anyaországi magyarok között?
– Fontos megjegyezni, hogy a MÁÉRT nem szűnt meg, csak Gyurcsány Ferenc nem hívta össze többet az emlékezetes 2004. novemberi ülés után, ahol súlyos konfliktusba keveredett valamennyi határon túli vezetővel a kettős állampolgárság kapcsán. A MÁÉRT tehát nem szűnt meg, csak újból össze kell hívni. Ez a fórum a magyar–magyar politikai párbeszéd legfelső fóruma, amely lehetőséget ad arra, hogy megvitassuk a mindannyiunkat érintő ügyeket. Azt szeretnénk, ha újraindulna a párbeszéd a magyar kormány és a határon túli szervezetek között, mert mi partnernek tekintjük őket, és nem akarunk döntéseket hozni róluk, nélkülük. Ez a fórum biztosít lehetőséget az aktuális problémák megtárgyalására, és a politikai cselekvés irányának kijelölésére. Emellett fontos szerep hárul a magyar–magyar együttműködésben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára is. Itt tudjuk kidolgozni a hosszú távú koncepciókat és megkeresni a konszenzust ezekben a kérdésekben.
