Augusztus 27-én nyílik meg Ulmban a tíz napig tartó Duna Fesztivál, a Duna menti városok és régiók művelődési és az élet más területén is bemutatkozót jelentő fesztiválja, amelyet kétévente szerveznek meg, s amelyen természetesen a vajdasági küldöttség is részt vesz. A vajdasági csoportot Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke vezeti, aki szívesen beszél lapunknak a korábbi ulmi fesztiválokon gyűjtött élményeiről:
– Hatodik alkalommal kerül sor Európa egyik legnagyobb kulturális rendezvényének megszervezésére. Ez valóban Európa legjelentősebb művelődési és egyéb életet bemutató összejövetele, amelyet a 10 nap során, amíg tart a fesztivál, rendszerint 200 000 ember látogat meg. Ulm nagyszerűen szervezi meg a fesztivált, a Duna két partján állítják fel a sátrakat a Duna menti régiókból és városokból érkező képviselők, s nagyszerűen érzik magukat az ott-tartózkodók, mert barátkozhatnak régióbeli társaikkal. Igazi összekötő kapocs a Duna, a Duna Fesztivál pedig példa rá, hogy miként kell az együttélést ápolni, fejleszteni, ugyanakkor egymás hagyományait tiszteletben tartani. Idén az a nagy megtiszteltetés ér, hogy Ulm polgármesterével együtt én nyitom majd meg a Duna Fesztivált, amelyet korábban olyan rangos személyiségek tettek, mint Konrád György vagy a német külügyminiszter.
Mivel készül a vajdasági különítmény az idei Duna Fesztiválra?
– Idén is lesz a vajdasági sajátosságokat bemutató sátrunk, amelyet Branislav Radošević tervezett. Fel fog lépni Aleksandar Dujin zenekara, Zorica Berić operaénekesnő, az Isten veled Bruce Lee együttes és a topolyai Karadžić Művelődési Egyesület tagjai. Számos kiállítás, rendezvény, koncert, előadás, tárlat, bemutató lesz Ulmban, aminek mi is aktív tagjaivá válunk. De számunkra nemcsak erről szól majd az ulmi tartózkodás, hanem a Duna Tanács ülésén is részt veszünk majd, ahol konkrét elvárásainkat fogalmazzuk meg a Duna-stratégiával kapcsolatban. Nekem lesz majd egy javaslatom is arra vonatkozóan, hogy a Duna Tanácsot szeretném intézményesíteni, és felkínáljuk, hogy a jövőben Újvidék legyen a székhelye a Duna menti városok és régiók tanácsának. A kulturális, gazdasági, politikai, ökológiai rendezvényeken és összejöveteleken kívül az ulmi toleranciatábor is megnyitja kapuit, amelynek munkájában 12 vajdasági fiatal vesz majd részt, ennek a rendezvénynek a megnyitására is felkértek. A tábor szlogenje: Mi vagyunk Európa.
Ulmban tárgyalni fognak a Duna-stratégiáról. Jelenleg milyen állapotban van a stratégia?
– Készülőfélben van. Szerbia és a régió szintjén is. Szeptember végén tervezünk tartani egy konferenciát Belgrádban, ahol a pénzügyekről tárgyalunk majd az unió képviselőivel. Azt hiszem, hogy ez egy fontos állomás a Duna-stratégia szempontjából, mert ott ki fog kristályosodni, hogy milyen projektumokat tudnak majd támogatni. A stratégiáról annyit tudok mondani, hogy az év végéig bizonyára a pénzről lesz a legtöbbet szó, fontos, hogy az Európai Bizottság elfogadja majd az indítványunkat, hogy jövőre életbe léphessen a Duna-stratégia. Ha már erről beszélünk, akkor megemlítem, hogy október 14-én, Újvidéken lesz a Duna menti régiók parlamenti elnökeinek a csúcstalálkozója. Ez is egy jelentős politikai esemény számunkra, ahol majd a Duna-stratégia politikai platformját fogjuk közösen megfogalmazni. Ezt követően pedig október 25-én, szintén Újvidéken kerül megszervezésre a leendő Duna menti médiaháló kialakításáról szóló konferencia, aminek nagy jelentősége van, mert szeretnénk egy olyan médiahálót kialakítani a Duna mentén, amely egyfajta közszolgálati funkciókkal felruházott hírközlő szolgálat lenne, az itt élő polgárok számára, azért, hogy egymást jobban megismerjük, s kölcsönösen tájékozódjunk más Duna-régióbeli gondokról.
A médiaháló és egyáltalán a Duna-stratégia milyen forrásból táplálkozik?
– Európai uniós és régiós pénzekből, amiről még nem nagyon szeretnék nyilatkozni, mert nincsen kézzel fogható adat arról, hogy mely tervek, projektumok kerülnek majd be a Duna-stratégia keretébe. Nem tudni, hogy mit miből pénzelnek majd. Ez talán a belgrádi konferencia során tisztázódik. Egyébként tavaly november óta, amikor az első bécsi konferenciát megtartottuk, állandóan terítéken szerepel a Duna-stratégia és annak pénzelési forrása, 6 különböző kerekasztal-értekezletet, összejövetelt tartottunk, amelynek a hangulata hullámzó volt, attól függően, hogy milyen információ jutott el a részvevőkhöz, hogy mennyi pénzre számíthatnak. Az első összejövetelt óriási érdeklődés övezte, mert abban az időben még milliárdos összegekről beszéltek, amikor kiderült, hogy csak 100 vagy lehet, hogy csak 10 milliós tételekre lehet számítani, lanyhult az érdeklődés, de később a Duna szerepét mindenki fontosnak találta a régióban és ismét a Duna-stratégiára összpontosítottak. Számunkra az a fontos, Szerbia és Vajdaság bekerüljön a Duna-stratégiába és jövőre, amikor Magyarország veszi át az elnöki szerepet, teljes gőzzel tudjunk majd dolgozni. Nekem meggyőződésem, hogy az európai integrációs folyamatot fel fogja gyorsítani a stratégia realizálása.
Mit hoz majd nekünk, vajdaságiaknak mindez?
– Attól függ majd, hogy milyen projektumok fognak bekerülni a Duna-stratégiába. Reális esélye van a médiaháló terv beiktatásának. Bízok benne, hogy a topolyai tolerancia és a toleranciatábor is ott lesz a nyerő projektumok között, de úgy hiszem, hogy gazdasági jellegű projektumoknak is kimondottan ott van a helye. Nem szeretnék kiemelni egyetlenegyet sem, mert még semmit sem lehet tudni.
Hány projektum futott be eddig önökhöz?
– Vajdaság a maga mintegy 130 projektumával elsöprően a legaktívabb volt eddig. Elégedett leszek, ha hat-hét vagy esetleg hét-nyolc konkrét projektum bekerül majd a Duna-stratégiába. Ez nem azt jelenti, hogy a többi 120-at vagy 125-öt le kell írni, hanem továbbra is fel kell karolni és a jövőre nézve érvényesíteni az arra érdemeseket. Én nem írok le egyetlen egy projektumot sem, hanem azon leszek, hogy amit meg tudunk tenni Vajdaság érdekében, azt kiharcoljuk.
