Szenttamás központja
Azt is mondhatnák, hogy fordított sorrendben mentek a beszélgetéseim Szenttamáson, hiszen az iskolában kezdtem és a helyi közösségben végeztem, de ha azt vesszük alapul, hogy igazából az iskolában van a jövő nemzedék és az a legfontosabb, hogy ők mit és hogyan csinálnak, akkor mégis csak ez volt a helyes sorrend.
A GAZDASÁGI ALAP
Egyfajta szomszédság fűz Szenttamáshoz, hiszen jómagam kishegyesi vagyok és gyakran mesélem szenttamási barátaimnak, hogy évtizedeken keresztül, nap mint nap átutazva a kisvároson, talán többet is érzékeltem a változásokból, mint ők maguk. Az egyik szembeötlő változás volt számomra a privatizáció kezdetén a csatornahíd mellett álló Elan hotel elnéptelenedése és mára mondhatni, lepusztulása is. Az Elan birtok Szenttamás védjegye volt, ez jelentette az ipart, a fejlődést, magát a közösséget is, ahogyan a helyi birtokok nálunk általában.
– Az Elan minden részlegét eladták. Nem egyben, hanem részenként került eladásra a birtok. Külön tulajdonosai vannak a két növénytermesztő részlegnek, a malomnak és a szeszfőzdének három tulajdonosa van, két tulajdonos rendelkezik a két állattenyésztői részleg felett és külön-külön adták el a magfeldolgozót, a zöldségfeldolgozót, a hűtőházat... Azt kell mondani, hogy ennek ellenére az üzemek nagy része működik, termel, természetesen jócskán megfogyatkozott létszámmal, és tény, hogy termel a Pionir birtok is. Egyedül talán a Jugodent szenttamási részlege az, amelyik egy kisebb ideig termelt azután lassan elhalt minden, és a tulajdonos árulja is a részleget – mondja szinte egy szuszra Brasnyó Nándor, a szenttamási helyi közösség tanácsának elnöke.
Brasnyó Nándor
Azért próbáljuk összegezni a gazdasági potenciált, hogy esetleg körvonalazni lehessen belőle a terveket, a lehetőségeket, vagy akár a meglevő problémák megoldási módozatait is.
– Az az igazság, hogy a helyi közösségnek nálunk talán még kisebb hatásköre van mint másutt. Évekkel ezelőtt megszűnt a helyi járulék, saját bevételünk tehát alig akad, a községtől kapunk időnként a működésre, meg némi bevételünk származik abból is, hogy a gázvezeték a mi tulajdonunkban van és ennek használati jogát átengedtük a Graditelj közművesítési vállalatnak. Mivel a polgárok gyakran fordulnak hozzánk, el kellene gondolkodni azon, hogy átvehetnénk bizonyos munkákat a községi közigazgatástól. Éppen a földművesek regisztrációs kérdéseivel kapcsolatban tudnánk segíteni. Jó lenne, mert nem lenne tele a községháza udvara ügyfelekkel és mi is szert tehetnénk némi jövedelemre. Azelőtt a legelők bérbeadását és a reklámtáblák utáni illetéket is a helyi közösség szedte be, most ez is a községet illeti meg – magyarázza a tanács elnöke, hozzáfűzve, hogy ebből nem sok jut a legégetőbb gondok megoldására, de valójában az is a helyzet, hogy nem is ők az illetékesek a megoldásokat illetően. A másutt szokásos kommunális gondokat itt vagy a község vagy a Graditelj kommunális vállalat oldja meg. Azt viszont jónak tartja, hogy az emberek mindezek ellenére először a helyi közösségbe mennek panaszos ügyeikkel, mint mondja, valahogy közelebb áll hozzájuk a helyi közösség mint a községi közigazgatás épülete.
BELVÍZGONDOK A VÁROSBAN IS
A szűkös anyagiak ellenére több akciót is szerveztek, elsősorban az iskolákkal karöltve.
– Igen sikeres volt a „Tisztítsuk meg Szerbiát” országos akció nálunk helyben, és úgy is döntöttünk, hogy őszre is részt veszünk egy hasonló akcióban és jövő májusban is. A kommunális ügyeket illetően Szenttamáson, különösen az idei évben a belvizek jelentik az egyik legnagyobb gondot, nemcsak a határban hanem a városban is. Nagyobb esők esetén sok a gond a Becsei úton, a Verbászi úton, a Tuk városrészben és a rendőrség mögötti utcákban. A panaszosokat a községbe irányítottuk, de a magunk részéről mi is szóltunk a tűzoltóságnak a kritikus esetekben és biztos vagyok benne, hogy ez is elősegítette a mielőbbi intézkedést – mondja a tanács elnöke, aki földműves, és mindjárt hozzá is teszi, hogy a határban hasonló a helyzet. Tavaly a község 3 millió dinárt kapott a tartományi alapokból a határutak rendezésére, de ennek is a legnagyobb része a vízelvezetésre ment és kevés jutott az utak karbantartására.
A Becsi út környékén a városban is gyakori a belvíz
A tervek között nem is említ közművesítési témákat, először arról beszél, hogy nemrég megszervezték a szántóversenyt, és úgy látszik, újabban ismét van érdeklődés az egykor nagy hírű versenyre. Megalakult a sportbizottság is a tanács keretében és a jelek szerint már az ősz folyamán megszerveznek egy községi mezei futóversenyt, meg egy többsportos turnét, mert még mindig felújítás alatt áll a sportcsarnok és kellenének a megszokott sportesemények is.
ISMÉT MAGYAR MINT KÖRNYEZETNYELV
Munjin Szokola Erikával a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola igazgatónőjével a tagozatok számáról kezdjük beszélgetésünket, de mint mondja, az inkluzív oktatási módszer bevezetése miatt nem kellett csökkenteni a tagozatok számát.
– Tavaly 33 tagozatunk volt, az idén 32., ebből 13 magyar. A tagozatok csökkenése jövőre fog gondot jelenteni a foglalkoztatottak számát illetően is, mert a felső osztályokban csak a hetedik esetében lesz két osztály. Az idén még emiatt nem kellett csökkenteni a foglalkoztatottak létszámát, de jövőre ez már valószínűleg elkerülhetetlen lesz, véli az igazgatónő s magyarázatként még hozzáteszi, hogy ehhez két körülmény is hozzájárult. Az egyik, hogy az idén először történt meg az iskola történetében, hogy több szerb tagozatot indítanak mint magyart. Azelőtt évtizedeken át két magyar és egy szerb tagozat indult minden évben. Most a két magyar tagozat mellett három szerb osztály alakult. Ennek oka, hogy a horvátországi szerb menekültek nagy része Szenttamásnak ezen a részén vásárolt házat és természetesen ebbe az iskolába íratta a gyerekét.
– A másik említésre való dolog, hogy az idén, évtizedes kiesés óta először indult a magyar, mint környezetnyelv, ami most a magyar nyelv és kultúra alapjai néven fut. Hét ilyen csoport alakult, az iskola 376 szerb nyelvű diákja közül mintegy 130-an kérték a magyar nyelv tanulását (a szülők aláírásával igazolva). A minisztérium mind a hét csoport megalakítását jóváhagyta, így most fakultatív alapon a szerb anyanyelvű gyerekek ismét tanulhatnak magyarul – mondja Munjin Szokola Erika.
Az idén először történt meg a Zmaj iskola történetében, hogy több szerb tagozatot indítanak mint magyart
Az iskolában igen komoly szakköri munka is folyik, különösen Horváth Futó Hargita és Kovács Blanka tanárnőknek köszönhetően. Kovács Blanka szakkörével a Dzsungel könyve című musicalt készíti hónapok óta és novemberre várható a bemutató. A darabban nem kevesebb mint ötven gyerek táncol és énekel, s a tanárnő szerint lelkesek voltak a szereplők, élvezik a játékot még a szünidő alatt is többször próbáltak. A szakkör rendszeresen részt vesz a betlehemezők debreceni találkozóján s tavaly fordult elő először, hogy eredeti szenttamási szöveget tudtak bemutatni. A magyar szakkör tagjaival Horváth Futó Hargita foglalkozik, számos versenyen vettek és vesznek részt, és mint mondja, szinte mindig eljutnak a köztársasági versenyekre is.
– Irodalmi esteken is rendszeresen részt veszünk, készülünk az iskolanapra is, és természetesen tervezzük a Gion-ház programjaiban való részvételünket. Ez utóbbiak elsősorban múzeumpedagógiai foglalkozások lesznek – mondja a tanárnő.
NYÁRI HOLTIDÉNYBEN IS SIKERESEK
Berger Zoltán két civil szervezetről is mérvadóan tud nyilatkozni, egyrészt a véradók munkájáról, mert a Vöröskereszt községi szervezetének titkára, de vezetőségi tagja a nemrégiben megalakulásának 100. évfordulóját ünneplő vadászegyesületnek is.
– Augusztus folyamán két véradási akciót is szerveztünk, és nem kevesebb mint 70 liter vért gyűjtöttünk. Ez azért fontos, mert a nyár, de különösen augusztus a véradás szempontjából igen kritikus tud lenni, kevesen adnak vért, viszont igen sok vérre lenne szükség – mondja a titkár és hozzáteszi, hogy a szokásokhoz híven a jövő hét elején a rendőrséggel közösen szerveznek egy felvilágosító előadást a legkisebbek számára. Sokan közülük most kerülnek először egyedül a forgalomba és ezekre az ismeretekre nagyon nagy szükség van. Természetesen alkalmi ajándékokkal is kedveskednek nekik és fényvisszaverő vöröskeresztes kendőcskét is kapnak.
A vadászegyesület Berger Zoltán szerint a község egyik legtömegesebb civil szervezete, hiszen 207 regisztrált tagot számlál, 16 500 hektáron gazdálkodik, az utóbbi években saját földet is vettek, 8 hektárt erdősítettek.
– Tavasszal igen sikeres volt az őzvadászatunk, főleg külföldi vadászok vettek részt rajta és szép hasznot hozott az egyesületnek. A múlt hónapban is volt egy őzvadászat, ezen azonban főleg hazai vadászok voltak. Most kezdődik a fürj és az afrikai gerle vadászata s kértük a vadászturizmussal foglalkozó irodákat, irányítsanak hozzánk is érdeklődő külföldieket. Az egyesület nagyon jó kapcsolatokat alakított ki az orosházi vadászszervezettel, egy hete vendégeink voltak a vadásznapokon Szenttamáson a hét végén pedig mi leszünk az orosháziak vendégei - mondta Berger Zoltán.
