A kétnapos SISY konferenciát a szabadkai Városházán és a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán rendezték meg. Hivatalos nyelve az angol, ezért minden előadás és tanácskozás fordítás nélkül folyik. Ami pedig a leginkább összeköti a világ szinte minden tájáról érkező részvevőket, az a tudomány.
Az Óbudai Egyetem, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola és az Újvidéki Egyetem szervezésében került sor az idei, sorrendben nyolcadik SISY-re, az intelligens rendszerek alkalmazási módjaival kapcsolatos tudományos találkozóra, amely immár nemzetközi jelleget öltött. A részvevők csoportja igen sokszínű. Kilenc európai országból érkezetek kutatók, sőt még a Távol-Keletről is, például Japánból és Indiából.
Dr. Takács Márta, a szervezőbizottság elnöke a SISY fontosságára világított rá: – Találkozónkat a nemzetközi mérnökök szövetsége is jegyzi, így az itt ismertetett tudományos eredmények bekerülnek egy internetes adatbázisba, ahol mindenki számára elérhetővé válnak. Ez adott lehetőséget arra, hogy a konferencia a világ különböző tájain ismertté váljon. Ennek köszönhető az is, hogy idén rekordot döntöttünk: száz elfogadott és ismertetett cikkünk, illetve tudományos eredményünk van, és több mint 130 résztvevőnk. A világ legkülönbözőbb tájairól érkeztek vendégeink. Iráni csapatot is vártunk, ők nagyon erősek a kutatások terén, sajnos azonban nem tudnak jelen lenni, csak azok, akik egyébként is külföldön dolgoznak. A szerbiai fiataloknak és a felsőoktatásban dolgozóknak különösen fontos ez a konferencia, mert nehezen tudnak külföldre utazni, és az itt bemutatott kutatási eredmények egyenértékűek azokkal, amelyeket más országban ismertetnek, ezért is kerülnek bele a nemzetközi adatbázisba.
Az Óbudai Egyetem jogelődje valójában a Budapesti Műszaki Főiskola, amely egyetemi státuszt kapott, és rektorával, prof. dr. Rudas Imrével az élén a SISY egyik fő kezdeményezője. Így a rektor úr is a konferencia visszajáró vendége: – Találkozónk a célból jött létre, hogy átjárhatóságot és publikálási lehetőséget biztosítson európai, magyarországi és szerbiai kutatóknak, persze nemcsak a magyar, hanem más nemzetiségűek számára is. Örülök, hogy a helyszíne Szabadka, mert szeretem az itteni embereket, harmincéves szakmai kapcsolatot ápolok a főiskolával, ezért olyan nekem itt, mintha hazajönnék – mondta a professzor.
