Az európai integrációs folyamat felgyorsítására és a nyugat-balkáni országok energetikai gondjainak megoldása érdekében nyújtott európai uniós támogatás sürgetésére is kitérnek azok a megállapodások, amelyeket tegnap fogadtak el a közös nyilatkozat részeként Szlovéniában, a Kranj melletti Brdóban megtartott nyugat-balkáni csúcsértekezleten. A 2010-ben elindított Brdo–Brioni folyamat részeként megszervezett multilaterális találkozó résztvevői számos kérdést megvitattak, így a regionális biztonságnak, a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folytatásának és egyéb politikai kérdések tisztázásának a lehetőségeit is. A nyugat-balkáni államok vezetői egyetértettek abban, hogy a régió uniós integrációja meglehetősen fontos kérdés, s hogy Brüsszelnek a mostaninál is több figyelmet kellene fordítania rá. Ugyanakkor magának az integrációnak a gyorsítása mellett gyors reakciókra van szüksége a csatlakozás útján haladó valamennyi országnak az olyan válsághelyzetekben is mint amilyen a jelenlegi, az egész Európát érintő energiakrízis. A vezetők síkra szálltak a teljes régió vízummentességéért és Bosznia-Hercegovina tagjelölti státusának elnyeréséért is.
A megbeszélés után adott nyilatkozatában Aleksandar Vučić államfő azt mondta, sok tekintetben nem értettek egyet a régió vezetői, például a múlt háborús történéseinek megítélése vagy Koszovó elismerése kapcsán, de ezen véleménykülönbségek ellenére is oldott hangulatban, feszültség nélkül zajlottak le a tárgyalások. Megérkezésekor Borut Pahor szlovén és Zoran Milanović horvát államfő fogadta a szerb elnököt, aki háláját fejezte ki a horvát vezetőnek is azért, amiért támogatásáról biztosította Szerbia uniós csatlakozását, annak ellenére, hogy nem engedélyezte számára a horvát állam, hogy Jasenovacon egy szál virágot helyezzen el az áldozatok emlékére. Vučić nyilatkozatában kiemelte, Szerbia az európai úton szeretne haladni, de soha nem volt alacsonyabb a támogatottsága az integrációnak, mint jelenleg, mert az EU kettős mércét alkalmaz a nemzetközi jog gyakorlásában. Oroszország tiszteletére szólít fel, és Belgrádot a szankciókhoz való csatlakozásra próbálja kényszeríteni, miközben Koszovó tekintetében egyáltalán nem fontos, mit mond a nemzetközi jog. Mint mondta, Pahorral is volt alkalma beszélgetni, egyedül azt rótta fel Szlovéniának, hogy ugyancsak a Moszkva elleni lépéseket kéri számon, holott ugyanazzal a logikával Szerbia embargót vezethetne be Ljubljana ellen is, amiért elismerte Koszovó függetlenségét. Mindezt leszámítva jó hangulatban folyó regionális csúcstalálkozó volt – értékelte a szerb köztársasági elnök.
Az értekezleten megjelent Šefik Džaferović, Milorad Dodik és Željko Komšić, a bosznia-hercegovinai hármas elnökség tagja, Milo Đukanović montenegrói, Sztevo Pendarovszki észak-macedóniai és Bajram Begaj albán államfő, valamint Vjosa Osmani, Koszovó elnöke is.
A Pristinával folytatott párbeszéd kapcsán, újságírói kérdésre válaszolva, Vučić elmondta, senkinek sem érdeke és célja a béke veszélyeztetése a régióban, a helyzetet az teszi igazán bonyolulttá, hogy Európa sürgeti a megállapodást, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ne hivatkozhasson a koszovói precedensre az ukrán területek függetlenítésekor, mert a hivatkozás már nem állná meg a helyét, ha Belgrád és Pristina megegyezne egymással.
